Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

300 702. szám. jainak száma a fentemlített hat szaza— lék alá még nem is csökkent. A 2. §. első bekezdése alá eső szemé­lyeket kamarai tagul az összes kamarai tagok számának három százaléka ere­jéig azután is fel lehet venni, miután a zsidó kamarai tagok száma — a 2. §. első bekezdése alá eső személyeket nem számítva — hat százalék alá csökkent. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a helyettes ügyvédekre is (1937 : IV. t.-c. 67. §.). Az első bekezdésben felsorolt kama­rák tisztikarának és választmányának tagja zsidó csak a tisztikar, illetőleg a választmány tagjai hat százaléká­nak erejéig lehet. 9. §. Akár időszaki, akár nem idő­szaki lap szerkesztésében állandó mun­kaviszonyban álló munkatársul zsi­dókat csak az értelmiségi munkakör­ben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (14. §.) megfelelően lehet alkalmazni. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Ezt a rendelkezést a 2. §. első bekezdé­sében megjelölt személyekre is alkal­mazni kell. Az előző bekezdések rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra az idő­szaki lapokra, amelyek kizárólagosan izraelita hitfelekezeti, zsidó művelő­dési, gazdasági vagy más zsidó társa­dalmi célokat szolgálnak és ezt a jelle­güket a lap címében (alcímében) hatá­rozottan feltüntetik. A miniszterelnök nem magyar nyelvű napilapokra a jelen §. rendelkezései alól kivételt tehet. 10. §. Zsidó nem lehet színház igaz­gatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkal­mazásában vagy a színház ügyeinek intézésében egyébként irányító befo­lyást gyakorol. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mozgó­fényképet előállító, forgalomba hozó vagy előadó vállalatok igazgatóira és az igazgatási tennivalókat ellátó mű­vészi ügyvezetőire, ügykezelőire és egyéb olyan alkalmazottaira, akik a mozgófénykép előállításában, forga­lombahozatalában vagy a színház mű­sorának megállapításában irányító be­folyással közreműködnek. A jelen §. rendelkezéseit a 2. §. első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. 11. §. Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszin­tén hatósági engedélytől függő egyéb jogosítványt zsidónak nem lehet adni. A törvény hatálybalépése előtt zsidók­nak kiadott ilyen engedélyeket a tör­vény hatálybalépésétől számított öt éven belül fokozatosan meg kell vonni. 12. §. Közszállítást (1931 : XXI. t.-c. 21. §-a) zsidóknak csak annyiban lehet odaítélni, hogy a zsidóknak oda­ítélt közszállítások vállalati összege együttvéve a hatóság, hivatal, intézet, vállalat, üzem vagy más intézmény évi költségvetésébe, úgyszintén meg­állapított beruházási tervébe (munka­tervébe) a közszállítások fedezésére felvett egész Összegnek az 1939. és az 1940. években húsz, az 1941. és az 1942. években tíz, az 1943. évtől kezdve pedig hat százalékát meg ne haladja. Ettől a szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a közszállí­tásra más nem jelentkezik, vagy aján­lata lényegesen kedvezőtlenebb. Nem szabad közszállításban részesí­teni azt, aki a zsidó alkalmazottak arányszámának csökkentésére az 1938 : XV. törvénycikkben és a jelen tör­vényben meghatározott rendelkezése­ket megszegte. Nem szabad közszállí­tásban részesíteni azt a nemzsidót, aki a maga neve alatt zsidó részére, úgyszintén azt a zsidót, aki nem-

Next

/
Thumbnails
Contents