Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

702. szám. 301 zsidónak a neve alatt a maga részére szerez meg közszállítást vagy ezt meg­kísérli. 13. §. Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedé­lyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közleke­désügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet. 14. §. A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (keres­kedelmi), bányászati, kohászati, bank­és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosí­tási magánvállalatban, közlekedési vál­lalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bár­miféle más kereső foglalkozásban tiszt­viselői, kereskedősegédi, művezetői vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad al­kalmazni, hogy a 2. §. első bekezdése alá nem eső zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkozta­tottak számának tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig — ideszámítva tehát a 2. §. első bekezdése alá eső alkalmazottakat is — az összes alkalmazottak tizenöt szaza­lékát ne haladja meg. Ha az értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatottak száma tíznél kevesebb, de négynél több, legfeljebb két, ha pe­dig az alkalmazottak száma ötnél ke­vesebb, legfeljebb egy alkalmazott le­het zsidó. Ennek a rendelkezésnek a szempontjából a 2. §. első bekezdésé­ben meghatározott mentességet nem lehet figyelembe venni. Az első és a második bekezdés ren­delkezései megfelelően irányadók az alkalmazottak illetményei (akár pénz­ben, akár természetben bármely címen élvezett juttatások) összegének ará­nyára ÍS. ; Az első, a második és a harmadik bekezdésben meghatározott arány­számot a vállalatoknál az 1943. évi január hó 1. napjáig kell elérni. A csök­kentést félévenkint minden évben jú­nius hó 30. és december hó 31. napjáig legalább is egyenletesen akként kell végrehajtani, hogy az első, a második és a harmadik bekezdésben meghatá­rozott arány az 1943. évi január hó 1. napjáig eléressék. Az olyan vállalat, amelynél az utolsó három évben a köz szállítások az évi forgalom húsz százalékát meghaladták, az előző bekezdésekben meghatározott kötelezettségnek az 1941. évi június hó 30. napjáig tartozik eleget tenni. A negyedik bekezdésben meghatározott határidőt a minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére két évvel meghosszabbíthatja az olyan vállalat tekintetében, amely évi termelésének legalább harminchárom százalékát kül­földre szállítja, három évvel pedig az olyan vállalat tekintetében, amely évi termelésének legalább harminchárom százalékát szabadon átváltható devi­zák ellenében szállítja külföldre. A zsidó alkalmazottak számának és illetményeinek az összes alkalmazottak számához és illetményeinek összegéhez viszonyított, az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszámát a zsidó alkalmazottak javára megváltoztatni nem szabad. A jelen §. rendelkezéseit alkalmazni kell a kir. közjegyző, a bírósági végre­hajtó és a szabadalmi ügyvivő alkal­mazottaira. 15. §. A 14. §. rendelkezéseit meg­felelően alkalmazni kell a 6. §. rendel­kezései alá nem eső bármely egyesület­nél (érdekképviseletnél), vagy bár­mily más megjelölésű szervezetnél, úgyszintén alapítványnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatott tiszt­viselőkre és egyéb alkalmazottakra. Munkásegyesület vagy más munkás­szervezet intézőszervének vagy tiszti­karának tagja, munkaközvetítéssel foglalkozó szervezetnek tisztviselője

Next

/
Thumbnails
Contents