Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

702. szám. 299 a honosítást (visszahonosítást), ha a honosításnak (visszahonosításnak) a törvényben meghatározott előfeltételei nem állottak fenn, vagy ha a magyar állampolgárságnak honosítás (vissz ahonosítás) útján való megszerzése érdekében bűncselekményt vagy fegyelmi vétséget követtek el vagy a hatóságot megtévesztették. A honosítás hatálytalanításával együtt a névváltoztatás engedélyezését is hatálytalanítani kell. 5. §. Zsidó csak a jelen törvény rendelkezései szerint lehet országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottság vagy községi képviselőtestület tagja és csak a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően vehet részt országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, továbbá községi képviselőtestületi tag választásában. A zsidók az általános országgyűlési képviselőválasztásók után országos lajstrom alapján külön választanak maguk közül az országgyűlési képviselők megállapított számán felül annyi országgyűlési képviselőt, mint amennyi a választók névjegyzéke szerint a zsidó és nemzsidó választók számarányának megfelel. A zsidó képviselők száma a nemzsidó képviselők számának hat százalékát nem haladhatja meg. Zsidó csak az összes választók közül választás jogcímén és csakis a zsidók választása alapján lehet a törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület tagja. Az előbbi bekezdésben meghatározott szabályt megfelelően kell alkalmazni a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagok választására is azzal az eltéréssel, hogy a törvényhatósági bizottság, úgyszintén a községi képviselőtestület zsidó tagjainak száma az öszszes tagok számának hat százalékát nem haladhatja meg. Zsidót a törvényhatósági és a községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe nem lehet felvenni. A választásokra vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg akként, hogy ezeket a választásokat az általános választásokat követő harminc napon belül kell megtartani. Zsidó nem lehet választás alapján (1926: XXII. t.-c. 7. §.) tagja az országgyűlés felsőházának, kivéve az izraelita vallásfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. 6. §. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. A jelen §. rendelkezéseit a 2. §. első bekezdésében meghatározott személyekre is alkalmazni kell. Az izraelita hitfelekezeti vallástanárokra (vallástanítókra) és az izraelita hitfelekezet szervezeteinek, intézményeinek és intézeteinek alkalmazottaira a jelen §. rendelkezései nem terjednek ki. 7. §. Zsidót kir. közjegyzőnek, hites tolmácsnak, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek (becsüsnek) kinevezni, közjegyzői helyettesnek kirendelni, zsidónak szabadalmi ügyvivői jogosítványt adni nem lehet. Ezt a rendelkezést a 2. §. első bekezdésében meghatározott személyekre is alkalmazni kell. 8. §. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. A 2. §. első bekezdése alá eső személyt az időközönkint felvehető tagok számának három százaléka erejéig kamarai tagul fel lehet venni akkor is, ha a kamara zsidó tag-