Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

298 •702. szám. 702. szám. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház közjogi, köz­gazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi és igazságügyi bizottságának.) 1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni: 1. azt, aki az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatályba­lépésekor az izraelita hitfelekezet tagja volt; 2. akinek mindkét szülője az izraelita hitfelekezet tagja vagy tagja volt; 3. akinek nagyszülői közül legalább kettő az izraelita hitfelekezet tagja vagy tagja volt; 4. az 1—3. pontban felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után szü­letett ivadékait. A jelen §. első bekezdésének 3. pontja alá eső személyt és ivadékait nem lehet zsidónak tekinteni, ha az 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, feltéve, hogy mindkét szülője már a házasság­kötéskor valamely keresztény hitfele­kezet tagja volt és azontúl is keresz­tény hitfelekezet tagja maradt. 2. §. Amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, rendelkezé­seit nem kell alkalmazni: 1. arra, akit az 1914—1918. évi háborúban ezüst vagy arany vitézségi éremmel tüntettek ki, vagy aki az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásáért legalább két ízben kitünte­tésben részesült; %. : 2. arra, aki legalább ötven százalék­ban hadirokkant. A jelen §-ban megállapított mentes­ség a mentesített személy ivadékaira nem terjed ki. 3. §. A jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a vállalatra (vál­lalkozás, üzem, intézet, intézmény) is, amelynek tulajdonosa, vezetője (elnök, alelnök, vezérigazgató, ügyvezető igaz­gató, igazgató, mindezek helyettesei), vagy ezek többsége, avagy az igazgató­ság többsége zsidó, vagy amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkozta­tottak száma a megengedett arányt (14. §.) meghaladja. 4. §. Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állam­polgárságot nem szerezhet. Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy hatálytalanítsa a honosítás (visz­szahonosítás) útján az 1914. évi július hó 1. napja után magyar állampolgárrá lett annak a zsidónak honosítását (vissz ahonosítását), akit életviszonyai nem utalnak arra, hogy az ország terü­letén maradjon. Hatálytalanítani kell

Next

/
Thumbnails
Contents