Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről

92 613. szám. felhatalmazások alapján felveendő kölcsönök tőkéi és kamatai, valamint a nyeremények a Magyarországon érvényben levő vagy ez után behozandó adó, illeték, váltság és egyéb bárminemű közteher levonása nélkül fizetendők ki. 3. §. (i) Az 1. §-ban említett állami beruházások és egyéb kiadások költségeinek fedezése céljából egyszeri beruházási hozzájárulást kötelesek fizetni: 1. a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint vagyonadó fizetésére köteles azok a természetes és jogi személyek, továbbá vagyontömegek, akiknek, illetőleg amelyeknek a 4. §. értelmében számított tiszta vagyona az 1938. évi február hó 28. napján az 50.000 P-t meghaladta; a haszonélvezettel terhelt vagyont azonban a tulajdonosnál kell vagyonként számításba venni; 2. az államot, törvényhatóságokat és községeket (városokat), valamint az ezek által kezelt alapokat és alapítványokat, a törvény alapján működő nyugdíj- és más társadalombiztosítási intézményeket, az elismert és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárakat (nyugdíjalapokat) kivéve, minden olyan jogi személy, intézmény és vagyonközösség, amely vagyonadó fizetésére nem köteles ugyan, azonban a 4, §. értelmében számított osztatlan tiszta vagyonának értéke az 1938. *évi február hó 28. napján az 50.000 P-t meghaladta ; 3. a társulati adó alá eső vállalatok — saját tőkéjük összegére való tekintet nélkül — még abban az esetben is, ha a társulati adó alól ideiglenesen mentesek, vagy a társulati adó kivetése csőd vagy felszámolás következtében szünetel. (2) A társulati adó alól állandóan mentes vállalatok hozzájárulás fizetésére nem kötelesek. Tagjainak üzletrész vagy részvény ellenében öröklakást biztosító szövetkezet, illetőleg részvénytársaság ilyen célra szolgáló házának a 4. §. (2) bekezdése szerint megállapított értékét pedig — üzletrészeik, illetőleg részvényeik arányában — az egyes üzletrész, illetőleg részvénytulajdonosok vagyonaként kell a beruházási hozzájárulás kiszámítása során figyelembe venni. 4. §. (1) A 3. §. (1) bekezdésének 1. és • 2. pontja értelmében kötelezettek által fizetendő beruházási hozzájárulás szempontjából a vagyont az 1938. évi február hó 28. napján fennállott állaga szerint általában a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell számításba venni. A tőketartozásokat annak a vagyontárgynak értékéből kell levonni, amelyet közvetlenül terhelnek. Ha a tőketartozás több vagyontárgyat közösen terhel, minden vagyontárgynál a tartozás aránylagos, részét kell figyelembe venni. (2) Olyan ingatlan értékéül, amelyen épület áll, annak az összegnek a tizennégyszeresét kell venni, amely az 1938. évi házadókivetés alapjául vett nyers házbérjövedelemből (haszonértékből) a házadónak és járulékainak (az eszményi házadónak és járulékainak) a levonása után fennmarad. Az ideiglenesen adómentes házaknál azonban ehhez az összeghez hozzá kell adni annak *a különbözetnek az adómentesség még le nem járt idejére eső részét, amely különbözet az eszményi házadó figyelmen kívül hagyásával a tényleg kivetett adók levonása után fennmaradó bérjövedelem tizennégyszeres összege és az előbbiek szerint kiszámított összeg között mutatkozik. (3) Ha az épület az ingatlannak csak egy kis részét foglalja el, vagy ha az épület avult vagy rozoga állapota miatt a bérjövedelem csekély, úgyhogy az előző bekezdésben megállapított szorzószám alkalmazásával kiszámított érték az ingatlan valóságos forgalmi értékének nem felel meg, a be nem épített ingatlanrész értékét is figyelembe kell venni. Ha az ingatlannak ilymódon kiszámított értéke kisebb mint az egész ingatlannak az épület nélkül számított