Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről

613. szám. 93 telekértéke, az utóbbit kell számításba venni. 5. §. (i) A 3. §. (i) bekezdésének 3. pontja értelmében kötelezettek által fizetendő beruházási hozzájárulás alap­jának megállapításánál a vállalat 1938. évi január hó 1. napja előtt zárult utolsó üzleti évének mérlegében ki­mutatott saját tőke összegéből kell kiindulni. Ha a vállalatnak az 1938. évi január hó 1. napja előtt zárult üzletéve nem volt, az 1938. évi február hó 28. napjával felállítandó mérlege az irányadó. A saját tőkét a társulati adóra vonatkozó törvényes rendelkezé­sek szerint kell számításba venni. (2) Az előző bekezdésben foglaltak szerint számításba vett saját tőke ösz­szegéhez hozzá kell adni az utolsó három üzlet év társulati adójának meg­állapításánál alapul vett nyereség átla­gának huszonötszörösét. Az ilymódon kiszámított összeg fele részéből le kell vonni a kiszámítás alapjául vett mér­legben kimutatott veszteséget és az így megmaradó összeg a beruházási hozzájárulás alapja. (3) Ha a vállalatnak a beruházási hozzájárulás fizetésére kötelezett más vállalat részvényeiből vagy részjegyei­ből legalább 15% volt tulajdonában, azok értéke olyan arányban, amily arányban ezeknek a részvényeknek vagy részjegyeknek az értéke az ala­pul vett mérleg cselekvő vagyonához áll, a beruházási hozzájárulás alapjá­ból — legfeljebb azonban a saját tőke 10%-a erejéig — levonandó. (.*) Ingyenes háramlás esetében a vállalat beruházási hozzájárulás alap­jából le kell vonni azt az összeget, amely a háramlási tartalékba helye­zett és a társulati adóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint e célra tartalékolható összegek között hiány­ként mutatkozik» (5) A pénzügyminiszter előzetes en­gedélyével le lehet vonni a beruházási hozzájárulás alapjából a külföldön levő leányvállalatok részvényeinek a mér­legszerűit mutatkozó tiszta értékét is, ha a vállalat igazolja, hogy azok már az 1919. évi január hó 1. napja előtt tulajdonában voltak. (e) A beruházási hozzájárulás alapja a jelen §. (3) bekezdésében szabá­lyozott levonások után sem lehet kevesebb, mint a saját tőke 75 %-a, viszont több sem lehet, mint annak 150 %-a. (7) Az állam, a törvényhatóságok és a községek (városok) társulati adó alá eső vállalatainál a beruházási hozzájárulás alapja azzal az összeggel egyenlő, amely a vállalat mérlegszerű vagy önteteiéi­nek összegéből a nem az üzemet lé­tesítő közülettel szemben fennálló te­hertételek levonása után fennmarad. (s) Az 1938. évi február hó 28. nap­ján a Pénzintézeti Központ felülvizs­gálata alá tartozott pénzintézeteknél a beruházási hozzájárulás alapját a Pénzintézeti Központ által a fentebbi szabályok figyelembe vételével és a rendelkezésre álló felülvizsgálati ada­tokalapján megállapított összeg képezi. (9) Csőd, kény szeregyezség és fel­számolás alatt álló vállalatokra, vala­mint az 1938. évi február hó 28. napja után egyesült vállalatokra a beruhá­zási hozzájárulás alapjának megálla­pítását a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 6. §. (1) A beruházási hozzájárulást a 3. §. (1) bekezdésének 1. és 2. pont­jában említett kötelezettek a követ­kező táblázat szerint fizetik: beruházási hozzájárulás alapja A fizetendő be­ruházási hozzá­járulás %-a 50.000 P­n felül 56.250 P-ig 5*— 56.250 » 62.500 » 5*25 62.500 » 68.750 » 5*50 68.750 » 75.000 » 5*75 75.000 » 81.250 » 6'— 81.250 » 87.500 » 6-25 87.500 » 93.750 » 6*50 93.750 » 100.000 » 6-75 100.000 » 112.500 » 7-— 112.500 » 125.000 » 7*25 125.000 » 137.500 » 7*50 137.500 » 150.000 » 7'75

Next

/
Thumbnails
Contents