Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről
613. szám. 105 A beruházási hozzájárulás alapjának megállapításánál tekintettel voltam azokra a vállalatokra is, amelyek évek óta veszteséggel dolgoznak s ezeket a veszteségeket még nem írhatták le a saját tőkéből, hanem a veszteségeket a mérlegben és a veszteség-nyereség számlában egyenlegként mutatják ki. Minthogy ezek a veszteségek a saját tőkének részbeni elvesztését jelentik, a mérlegben kimutatott veszteség a hozzájárulás alapjának kiszámításánál a saját tőke összegéből levonásba hozandó. Abból a célból, hogy a vállalatok tárcájában levő érdekeltségi részvények kétszeres megterhelését legalább részben elkerüljem, gondoskodtam arról, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett vállalatnak az ugyancsak hozzájárulás fizetésére kötelezett más vállalat részvényeiből legalább 15 % van tulajdonában, ezeknek értéke az egész vállalati vagyonhoz való aránylagos részében, de legfeljebb a saját tőke 10 %-a erejéig a beruházási hozzájárulás alapjából leszámíttassék. A közületekre ingyenesen háramló vagyonok tartalékalapjainak hiányaira való tekintettel indokoltnak tartottam azt is, hogy a háramlási tartalék hiánya a beruházási hozzájárulás alapjából levonásba hozassék. Az 1919. évet megelőzőleg is a hazai vállalatok tulajdonában volt külföldi leányvállalatokra való tekintettel oly jogszabályról is gondoskodtam, amely az ilyen leányvállalatokban fekvő vagyonnak a beruházási hozzájárulás alól való mentesítését lehetővé teszi. A saját tőke korrektívumát jelentő rendelkezések mellett azonban oly jogszabályról is gondoskodnom kell, amely a vállalatok terhére előirányzott beruházási hozzájárulás kivetését megfelelően biztosítja. Szükségesnek látom tehát annak lerögzítését, hogy a vállalatok terhére előírandó beruházási hozzájárulás alapja általában nem lehet kevesebb, mint a saját tőke 75 %-a, amivel szemben a maximum a saját tőke 150 %-ában állapíttatnék meg. A Pénzintézeti Központ felülvizsgálata alá tartozó pénzintézetek beruházási hozzájárulásának arányos és igazságos elosztása érdekében — a kérdéshez fűződő fontos közhiteli érdekekre való tekintettel — a beruházási hozzájárulás alapjának megállapításánál a Pénzintézeti Központ felülvizsgálata alapján megállapított saját tőkét kívánom figyelembe venni. A 6. §-hoz. A beruházási hozzájárulás terhét a 3. §. (i) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett kötelezettekkel szemben egységes kulcsok szerint kívánom megállapítani. A kulcs 5%-kal kezdődik s fokozatosan emelkedve az 1 millió értéket meghaladó vagyonoknál éri el a maximális 14%-ot. A vagyonnak ily módon történő megterhelése átlagban 8%-os terhet jelent. Abból a célból, hogy a földbirtok megterhelése az átlagos 5%-ot meg ne haladja, az összes tiszta vagyonértékből a kulcs alkalmazása előtt levonásba kell hozni a földbirtok, valamint a mezőgazdasági üzemi tőke értékének 3 / 8 részét. A tervezett megterhelés nagyobb részét a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra kívánom hárítani, éppen ezért ezek hozzájárulásának kulcsát 10— 20%-ban állapítottam meg, úgyhogy a 20%-os kulcsot az 5 millió pengőn felüli vagyonokra kell alkalmazni. Emellett abból a célból, hogy az említett vállalatok által a végzett számítások szerint befizetendő 350 millió P-t feltétlenül biztosítsam, felhatalmazást kérek arra, hogy amennyiben ezeknek a vállalatoknak a terhére jogerősen kivetett hozzájárulások végösszege az említett összegen alul maradna, az általuk fizetendő hozzájárulások összegét utólag aránylagosan felemelhessem. Kivételes helyzetükre való tekintettel — a szakasz (*) bekezdésében tervezett rendelkezés szerint — kivételes elbánásban vagyok kénytelen részesíteni az állam által megváltott helyiérdekű vasúti vállalatokat. ,&őpv. iromáiqr« 4935—1940. X. kötet.. 14
