Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről
104 613. szám. járulást azok a vállalatok is fizetni kötelesek, amelyek valamely jogszabály alapján a társulati adó alól ideiglenesen mentesek. A fizetési kötelezettség alól mentesíteni kívánom az állam, törvényhatóságok és községek (városok), valamint az ezek által kezelt alapok és alapítványok vagyonát, továbbá a törvény alapján működő nyugdíj- és más társadalombiztosítási intézmények, valamint az elismert és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak vagyonát. A vagyonadó alá nem tartozó egyéb jogi személyek, intézmények és vagyonközösségek megterhelését azonban, az ország létérdekét jelentő nagy feladatok megoldására való tekintettel szükségesnek és indokoltnak tartom. A tagjaiknak üzletrészeik vagy részvényeik ellenében öröklakást biztosító szövetkezeteknél, illetőleg részvénytársaságoknál a beruházási hozzájárulást az egyes üzletrész-, illetőleg részvénytulajdonosok hozzájárulásainak kiszámításánál kívánom figyelembe venni. Ezek a házak ugyanis lényegileg társasházak, azokban túlnyomó részben kisemberek vannak érdekelve, akikre nézve elviselhetetlen terhet jelentene az, hogy ha a szövetkezet, illetőleg a részvénytársaság nevén álló ingatlan a progresszív hozzájárulási kulcs alapján terheltetnék meg. A 4. §-hoz. A 3. §. (i) bekezdésének 1. és 2. pontja értelmében fizetésre kötelezettek hozzájárulás alá eső vagyona állagának és értékének megállapítása szempontjából általában a jövedelem- és vagyonadóról szóló törvényes rendelkezéseket kívánom alkalmazni. Hitelpolitikai szempontokból mentesíteni kívánom azonban a kötvényekben, záloglevelekben elhelyezett vagyont. Minthogy továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokban való részesedések az említett vállalatok saját tőkéivel kapcsolatban közvetlenül az érdekelt vállalatoknál kerülnek megterhelés alá, a belföldi részvények és üzletrészek tőkeértékét a hozzájárulás fizetése alól ugyancsak mentesíteni kívánom. A hozzájárulás alá tartozó vagyon értékének megállapításával kapcsolatban a beépített ingatlanok értékét függetleníteni kell a vagyonadó alapjául szolgáló értékektől. A javaslatban foglalt értékelési mód a nyersbérjövedelem (haszonérték) mellett figyelembe veszi a házbirtokra nehezedő közterheket is. Az így fennmaradó összegre egységesen 14-szeres szorzószámot kívánok megállapítani, de az ideiglenes adómentes házaknál értékemelő tényezőként kívánom figyelembe venni az adómentesség még le nem járt részében rejlő tőkeértéket is. Ezen az értéken felül külön figyelembe kívánom venni a telekben rejlő értéket azoknál az ingatlanoknál, amelyeknél a telek csak kis részében van beépítve, vagy az épület rossz állapota miatt annak nincs megfelelő haszonértéke. A dolog természete szerint ezt az értékelési módot a falusi házas telkekre nem szándékozom alkalmazni. Az 5. §-hoz. A társulati adó alá eső vállalatok által fizetendő beruházási hozzájárulás alapjának megállapításánál a vállalat 1938. évi január hó 1. napja előtt zárult utolsó üzleti évének mérlegében kimutatott saját tőke a kiindulási pont. A beruházási hozzájárulás alapjának megállapításánál azonban egymagában nem lehet a saját tőkére támaszkodni, mert ez aránytalanságokat idézne elő azokban az esetekben, amidőn a vállalat jövedelmezősége a saját tőkéhez viszonyítva nagyobb, vagy kisebb. Éppen ezért a saját tőke — a tényleges jövedelmezőségnek megfelelően — bizonyos korrektívumokra szorul, amelynek mértékét az szabja meg, hogy a vállalat, mint vagyonösszesség, az általa elért haszon szempontjából mit ér. Ennek a célnak elérése érdekében a saját tőke és a hozadéki érték átlagát kívánom a beruházási hozzájárulás alapjának tekinteni. A hozadéki érték megállapítása szempontjából az utolsó három üzletév társulati adójának megállapításánál kimunkált nyereség az irányadó. A hozadéki értéket az ily mpdon. jelentkező átlagos nyereség 4%-kal tőkésített összege fejezi ki.
