Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 69 előtt. Egyrészt a tradíciók ápolásával magyarázható, hogy a mi különleges viszonyainknak megfelelő és századok óta meggyökeresedett nyilt szavazási rendszert a rendi képviselet idejéből átvettük a parlamenti képviselet rendszerébe és azt huzamosan fenn is tartottuk. Másrészt azonban nem lehet elvitatni azt sem, hogy ha valamilyen kérdésben a nemzet élet érdekeiről szó lehet, úgy ebben á kérdésben nálunk valóban elsőrendű életérdekek mérlegeléséről is szó volt. Annak tehát, aki tárgyilagosan a dolgok mélyére tekint, be kell látnia, hogy a magyar választójogi fejlődésre vonatkozólag a bírálatot nagyon is fenntartár sal kell gyakorolnia. Figyelembe kell venni, hogy az összeomlás előtti időben kormányainknak milyen rendkívül nehéz belpolitikai viszonyokkal kellett megküzdeniük ; az összeomlás utáni időben egy elkeseredett ország kétségbeesett népe állott itt teljes széttagoltságban, amelyet csak határozott irányú stabil kormányzással volt lehetséges a jövő fejlődés útjára vezetni. Aki tehát feleletet vár arra a kérdésre, hogy miért késett Magyarországon mindezideig a titkos szavazás bevezetése, annak a most említett körülményeket külön is szem előtt kell tartania, azokon az általános szempontokon felül, amelyeket széles választójog és titkos szavazás együttes alkalmazása esetében különben is minden államban mérlegelni kell. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a széles választójog és a titkos szavazás együttes alkalmazásának minden államban olyan kihatásait látjuk, amelyek a nyugodt kormányzás érdekei szempontjából nemcsak nem aggálytalanok, hanem gyakran veszélyesek is. Miben áll ez a veszélyesség? Milyen veszélyekről van szó? Erről a kérdésről külön és részletesen kell beszélnünk annál is inkább, mert amikor az előző kormány és a jelenlegi kormány is a titkos szavazás bevezetésére vonatkozó ígéretei során kijelentette, hogy a titkos szavazás bevezetésével kapcsolatban korrektívumokról kell gondoskodni, ellenzéki oldalról ismételten felvetették azt a, kérdést, hogy miért kellenek és mi ellen szükségesek a korrektívumok ? Erre a kérdésre az alábbiakban válaszolunk. Ez a veszélyesség abból a tényből folyik, hogy kiszélesített választójog mellett a választók nagy többsége minden államban természetszerűen abból a társadalmi rétegből adódik, amely kisebb műveltségénél fogva még a saját érdekeit sem képes a maga javára tisztán mérlegelni, az állam egyetemes érdekeinek helyes megítélésére pedig alig alkalmas; ehhez járul az a további körülmény, hogy titkos szavazás mellett a demagógia sokkal hatékonyabban működhetik, mert a szavazás titkossága tompítja a választók felelősségérzetét, tompítja a lelkiismeretet és ez a körülmény még a műveltebb rétegeket is hajlamossá teszi arra, hogy a szavazati jog gyakorlásánál a nemzet egyetemes érdekeinek félre tolásával az egyesek a saját önző érdekeiket tartsák szem előtt. Végül veszedelmet rejt magában az a tapasztalat is, hogy titkos szavazás mellett a kiszélesített választójog rendszerint kisebb csoportokra osztja a társadalmat, kedvez a sok párt alakulásának. Ez pedig szétforgácsolja a nemzeti erőket. Ezek a káros kihatások elvitathatatlanok, ezek minden államban szemünk előtt állanak. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál azonban még egy szempontot kell figyelembe vennünk, még pedig azt, hogy a most említett káros kihatásoknak más és más a jelentősége aszerint, hogy milyen az egyes államoknak a kormányzati formája. A titkos szavazás bevezetésének a jelentőségét ugyanis csak akkor tudjuk helyesen megítélni? ha ezt a kérdést nem egymagában kiszakítva