Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
70 546. szám. vizsgáljuk, hanem az adott kormányzati formával való összefüggésben. Amikor tehát a titkos szavazást az összes képviselőválasztásokra kiterjedően bevezetjük, kénytelenek vagyunk erre a kérdésre részletesebben kitérni és a veszélyességet nemcsak általánosságban kell vizsgálnunk, hanem az adott kormányzati formákkal kapcsolatban is. Erre azért is nagy súlyt kell helyeznünk, mert az avatatlan közönség erre az összefüggésre rendszerint egyáltalában nincs figyelemmel, holott a szóbanlevő kapcsolat szem előtt tartása a tárgyalás alatt álló kérdés tiszta megitélhetésének — azt mondhatjuk — elsőrendű fontosságú alapfeltétele. A választójogi berendezkedés és a kormányzati forma közötti összefüggés ismertetésénél elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni nem kívánunk ; attól is tartózkodunk, hogy ebből a szempontból akár a messze múltra visszamenőleg, akár a mai helyzet alapján külön-külön vizsgáljuk az egyes államok alkotmányát, mert mindez csak zavarná annak a képnek a tisztaságát, amelyet lehetőleg szembetűnően kívánunk megvilágítani. Miután az elfogulatlan bíráló előtt nyilvánvaló, hogy a képviseleti rendszer alapjául szolgáló választójogi berendezkedésnek a parlamentárisán kormányzott államokban van a legnagyobb jelentősége, ezért a kérdés vizsgálatánál nag} r átfogó csoportosítást kell alkalmaznunk és a parlamentárisán kormányzott államok alkotmányával általában a nem parlamentárisán kormányzott államok alkotmányát kell szembeállítanunk. Ezek között elsősorban a monarchikus államokban bevezetett ú. n. alkotmányos képviseleti rendszerről kell megemlékeznünk. Ismeietes, hogy a parlamentarizmus meggyökeresedése előtti időben, igen sok haladottabb európai államban, a monarchikus államformával kapcsolatban volt ugyan alkotmányos képviselet, akár rendi, akár népképviselet, ez a képviselet azonban —- az államfővel is osztozva — csak a törvényhozásban vehetett részt, a kormányzás irányításában és ellenőrzésében azonban nem. A kormányzás irányítása az uralkodó által kinevezett fejedelmi kormány kizárólagos hatáskörébe volt utalva, amelyért az csakis az államfőnek tartozott felelősséggel. Ez volt a helyzet nálunk is a rendi képviselet idejében és ez a helyzet áll fenn még ma is négy-öt államban. Nálunk az állami főhatalom gyakorlásának ilyen módon való megoszlását híven tükrözi vissza az 1790: XTI. törvénycikk, amely szerint »...a törvények alkotásának, eltörlésének s magyarázásának hatalma Magyarországon a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésre törvényesen egybegyűlt országos karokat és rendeket közösen illeti s rajtok kívül nem gyakorolható«, — a kormányzás gyakorlására vonatkozólag azonban már csak azt köti ki a törvény, hogy a végrehajtó hatalmat a királyi felség a törvények értelmében gyakorolja : »executiva autem potestas, nonnisi in sensu legum, per regiam majestatem exercebitur«. Természetes, hogy ilyen rendszer mellett a választójogi berendezkedésnek távolról sincs meg az a jelentősége, mint a parlamentáris kormányrendszernél, mert ott a törvényhozó testületnek a kormányzati szerv kiválasztására és fenntartására vagy egyáltalában nincs, vagy csak alig van befolyása. Nézzük már most, hogy mi a helyzet az úgynevezett prezidenciális kormányrendszerre alapozott államok nagy csoportjában. Ezt a rendszert tudvalevően az Amerikai Egyesült Államok 1787. évi alkotmánya vezette be; példája nyomán rövidesen számos követőre talált, főleg az amerikai kontinensen, úgy hogy ma prezidenciális a kormányzat rendszere mintegy 20 Európán kívüli államban.
