Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám» 63 céljából Párizsban kierőszakolták a nyilt szavazást. A konvent 1793. évi alkot­mánya nyilván a jakobinusok nyomására a szavazás nyilt vagy titkos módjának alkalmazását a választók tetszésére bízta, azonban az ekként vagylagosan alkal­mazásba t?ett nyilt szavazás< nem kedvező tapasztalatai után az 1795. évi direk­toriális alkotmány a kizárólagos titkos szavazás rendszerét visszaállította és az így azóta megszakítás nélkül érvényesül Franciaországban. A titkos szavazati jog további térnyerése ismét az amerikai kontinensre esik, ahol azt a XIX. század elején a függetlenségüket egymás után kivívó és önálló állami létet nyerő spanyol és portugál gyarmatbirtokok : a dél- és közép­amerikai köztársaságok honosítják meg nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok mintájára. A XIX. század derekán a titkos szavazást Európában, az akkor jelentkező alkotmányozási lázban, sorban bevezetik a modern demokratikus-liberális alkot­mányokba, így Belgium mindjárt önálló állami létre jutásával fogadja el 1831-ben a titkos szavazás rendszerét, követi e téren 1848-ban Hollandia, Luxemburg és Svájc. Ugyanerre az időre esik a titkos szavazás bevezetése, illetve általánosítása a német államokban. Ezekben ugyan alkalomszerűen már 1848. előtt is előfor­dultak titkos választások, de a titkos szavazás rendszere csak a német szövetség 1849. április 12-i birodalmi választási törvényébe nyert felvételt és csak ennek hatása alatt terjedt el azután általános gyakorlatként a tagállamokban. Porosz­ország mindazonáltal, ahol e birodalmi törvény hatása alatt a következő vá­lasztásokat titkos módon folytatták le, az azokon szerzett kedvezőtlen tapaszta­latokra figyelemmel az 1849. május 30-i alkotmányában a nyilt szavazás rendszer rére tért vissza és azt egészen az 1918. évi választási reformig fenn is tartotta. A XIX. század második felében következik be a titkos szavazás meghonosítása Európa egyéb főbb államaiban, ú. m. Olaszországban, Spanyolországban, Portu­gáliában, Svédországban és Norvégiában. A titkos szavazást alkalmazzák választó 4 * jogi rendszerükben önállósodásuk sorrendjében a Balkán államai : Görögország, Románia, Szerbia és Bulgária is. Különösen jelentős az áttérés a titkos szavazás rendszerére Angliában, ahol a parlamentarizmus évszázados fennállása során állandóan a nyilt szavazás rend­szere volt gyakorlatban. A titkos szavazás meghonosítását főleg a nyilt választá­sokon a szélesebb választ órét egek szavazása körül tapasztalt visszásságok tették szükségessé. így került a sor 1872-ben a Ballot-Act-ben a titkos szavazás beveze­tésére. * A századforduló körül erősödik meg a titkos szavazás intézménye Ausztriában is, ahol ugyan az 1849. évi alkotmány a nyilt szavazást írta elő, de ahol az abszolu­tizmus lejártával a birodalmi tartományokban fokozatosan a titkos választás lépett előtérbe, amely azután a birodalmi gyűlési választásokon is bevezetést nyert. Az 1896-ban választójoggal felruházott választói csoportok részére már maga a tör­vény írja elő a titkos szavazást, végül pedig az 1907. évi választójogi reform a titkos szavazást a birodalmi gyűlés, minden választója részére általánossá teszi. A század elején vezetik be a titkos szavazást Dánia (1901-ben) és Izland (1906-ban). A világháború befejeztével tér át a titkos választójogra Poroszország (1918­ban). • .. A világháborút követő erős demokratikus irányzat természetszerűen azonnal helyt ad a titkos szavazás intézményének az újonnan alapított államokban és e szélső demokratikus szellemben készült alkotmányok egyben a legtágabb mérték­ben megvalósítják a választójog általánosságát, egyenlőségét és közvetlenségét is. Ekként a 20-as években a titkos választójog a nyugati államokban szinte

Next

/
Thumbnails
Contents