Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

54,6, szám. 41 iratot legkésőbb az első tárgyalás határnapját megelőző nyolcadik napon kell előterjeszteni és másolatban a panaszlókkal közölni; a közlést tanúsító vétbizonyítványt a bíróságnál előterjesztett védirathoz kell csatolni. (2) A választóktól előterjesztett vádiratra a 119. §. (3) bekezdését, továbbá a 120. §-t megfelelően alkalmazni kell. 127. §. (1) A választásvédők a panasz ellen emelt kifogásaikat a védiratban kötelesek előterjeszteni. (2) Ha a panaszlók a választás eredmenyének a kiigazítását kérik (123. §.), a választásvédők vádiratukban a képviselővé (pótképviselővé) kijelenteni kért jelölt (jelöltek) ellen bármely törvényes megtámadási okot felhozhatnak. Az ilyen vádiratot a 121. §. (1) bekezdésének megfelelően kell szerkeszteni. Ilyen esetben a bírói eljárás során a panaszlókra vonatkozó rendelkezéseket a választásvédőkre, a képviselőkre (pótképviselőkre) vonatkozókat pedig a megválasztottnak kijelenteni kért jelöltre (jelöltekre) megfelelően kell alkalmazni. (3) A 125. §. megfelelően a védiratra is áll. 128. §. (1) Ha a bíróság a panaszt a tárgyalásra alkalmasnak tartja, idéző végzést bocsát ki. Az első tárgyalási határnapot úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítésétől, illetőleg az idéző hirdetménynek a hivatalos lapban közzétételétől számítva, a feleknek a tárgyalásig legalább harminc napi időközük legyen. Az első tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg a bíróság beszerzi a választási iratokat. (2) Ha az első tárgyaláson a panaszlók nem jelentek meg, a panaszt vissza kell utasítani; a választásvédők elmaradásának csak az a következménye, hogy a bíróság az esetleg előterjesztett vádiratot visszavontnak tekinti. A felek valamelyikének későbbi tárgyalásról elmaradása esetében az eljárást folytatni kell. 129. §. A kézbesítéseket a közigazgatási bíróság az 1911 : I. törvénycikk Képv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. szabályai szerint vagy saját közegével, vagy az illetékes kir. járásbíróság útján foganatosíttatja; az első tárgyalásra szóló idézésre az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére megállapított szabályok irányadók. Ha a képviselő (pótképviselő), aki ellen a panasz intézve van, maga nem lakik Budapesten, és a védiratban a kézbesítés átvételére Budapesten lakó meghatalmazottat nem jelölt ki, a részére szóló kézbesítést a határozatnak a bíróságnál kifüggesztése pótolja. 130. §. (1) Az eljárás során a panaszlók és a választásvédők csak meghatalmazott útján járhatnak el. Meghatalmazott csak bejegyzett ügyvéd lehet. (2) A szólás joga, ha a fél személyesen is eljárhat, vagy a felet, vagy a meghatalmazottat illeti; ha több meghatalmazott van, a meghatalmazottak egyikét. 131. §. (1) A tárgyalás szóbeli és nyilvános. (2) Az egy választásra vonatkozó panaszokat lehetőleg együtt kell tárgyalni. (3) A panaszt a tárgyalás megnyitása után is vissza kell utasítani (125. §.), ha az ellen a választásvédők a 119. §. alapján alapos kifogást emelnek; e tárgyban a bizonyítást csak a kifogás alaposságának valószínűvé tétele esetében lehet elrendelni. 132. §. (1) Az eljárást meg kell szüntetni, ha a képviselő (pót kép viselő) meghalt, ha a képviselőnek ez a minősége bármely más okból megszűnt, ha a panaszt a panaszlók többsége a bizonyítás elrendelése előtt visszavonta, ha az első vagy a folytatólagos tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg. (2) A pariasz visszavonását bejelentő kérvényt a 120. §. (1) bekezdésének megfelelően kell aláírni. (3) A bizonyítás elrendelése után a panaszt visszavonni nem lehet. 1 (4) Ha a képviselői minőség nem az országgyűlés megszűnte folytán szűnt meg és a panaszt a 123. §. alapján emelték, az eljárást folytatni kell. 6