Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
42 546. számi 133- §. (i) Az e fejezetben szabályozott eljárásban igazolásnak és újrafelvételnek nincs helye. (2) Az eljárás bélyeg- és illetékmentes. 134. §. A közigazgatási bíróság a panasz egyik példányát a beérkezés után azonnal átteszi a képviselőházhoz ; ugyancsak értesíti a bíróság a képviselőházat a panasz visszautasításáról, az eljárás megszüntetéséről, közli továbbá vele a panasz tárgyában hozott ítéletet. 13-5. §. (1) A felek a panaszban és a védiratban előadott tényállításaikat és felsorolt bizonyítékaikat legkésőbb az első tárgyaláson a 121. §-ban megjelölt módon még kiegészíthetik, új tényeket azonban nem adhatnak elő. A tárgyalás későbbi folyamán sem a tényállás, sem a bizonyítékok kiegészítésének helye nem lehet. (2) A közigazgatási bíróság a bizonyítást rendszerint kiküldött bíróval foganatosíttatja. A bírót esetről-esetre — a közigazgatási bíróság felhívására — a választókerület székhelye szerint illetékes királyi ítélőtáblának az elnöke küldi ki a kir. ítélőtábla bírái vagy a kir. ítélőtábla kerületében, de nem a választókerület területén működő más ítélőbírák közül; ugyanő gondoskodik jegyzőkönyvvezetőről. (3) A közigazgatási bíróság az elrendelt bizonyítás foganatosítását attól teheti függővé, hogy a bizonyítást kérő fél, a költségek fedezésére, a végzésben megjelölendő határidő alatt, a végzésben meghatározott összeget tegyen le a bíróságnál. 136. §. A tanuságtételt az 1911 : 1. t.-c. 299. §-ának 1—3. pontjai alapján a tanú akkor tagadhatja meg, ha a képviselőhöz (pótképviselőhöz) vagy az ellenjelölthöz van az ott megállapított viszonyban. A választás körül hivatalosan közreműködő személyek azonban a tanúságtételt ezen az alapon nem tagadhatják meg. 137. §. A választói névjegyzék az abba felvett választók jogosultsága tekintetében ellenbizonyítást kizáró teljes bizonyíték ; de nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a képviselő vagy a jelölt egyéb ok miatt nem volt megválasztható. 138. §. Ha az érvénytelenségi ok tényálladékát a büntetőbíróság jogerős ítélettel megállapította, a kérdéses tényálladékot ellenbizonyítás kizárásával bebizonyítottnak kell tekinteni. 139. §. Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaptalannak Vagy be nem bizonyítottnak találja, a panaszt elutasítja. 140. §. Ha a bíróság a panaszban felhozott érvénytelenségi okot alaposnak és bebizonyítottnak találja, ítéletében vagy az egész választást, vagy — a 117. §. (1) bekezdésének 1., 2. vagy 6. pontjára alapított panasz esetében — meghatározott képviselő, illetőleg pótképviselő megválasztását nyilvánítja érvénytelennek. 141. §. (1) Ha a panaszt a 123. §. alapján emeiték és a bíróság bebizonyítottnak találja, hogy a választás eredményét a szavazatok összeszámításában előfordult hiba következtében, vagy törvényellenesen érvényesnek el* fogadott szavazatok beszámítása, illetőleg törvényellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatok be nem számítása következtében helytelenül állapították meg, megállapítja a választás törvényes eredményét és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit, illetőleg kiket kell képviselővé, illetőleg képviselőkké és pótképviselőkké megválasztottaknak tekinteni. (2) Amennyiben azonban a választásvédők védiratukban a panaszban megválasztottnak kijelenteni kért jelölt ellen érvénytelenségi okot hoztak fel, az illetőt csak akkor lehet megválasztottnak kijelenteni, ha a felhozott érvénytelenségi ok alaptalan, vagy nincs bebizonyítva. 142. §. A bíróság hivatalból is kiigazítj a a választás törvényes eredményét, ha a leadott szavazatok összeszámításában hiba fordult elő, vagy
