Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

40 546. szám. tással kell ellátni. Ha a panaszlók tanúval kívánnak bizonyítani, a bizonyítani kívánt tények megjelölése mellett a' tanú nevét, foglalkozását és lakását már a panaszban be kell jelenteni. (2) A panaszlók kötelesek a budapesti m. kir. központi állampénztárnál, mint bírói letéthivatalnál, a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fedezésére 3.000 pengőt letenni. A letételt a panasz beadásakor igazolni kell. 122. §. A panaszlók nemcsak az egész választásnak, hanem meghatározott személy (képviselő, illetőleg pótképviselő) megválasztásának érvénytelenné nyilvánítását is kérhetik azon az alapon, hogy az illetőre a 117. §. (1) bekezdése 1—2. vagy 6. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok merült fel. 123. §. (1) A panaszlók a választás érvénytelennek nyilvánítása helyett a választás megállapított eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképpen más jelöltnek (jelölteknek) képviselővé (pótképviselővé) kijelentését kérhetik azon a címen, hogy a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen vagy helytelenül állapította meg. (2) Ugyanez a kérelem terjeszthető elő abban az esetben is, ha a 117. §. (1) bekezdésének 10. pontjában említett megfélemlítés vagy izgatás egyes szavazókörökre szorítkozott, vagy a 117. §. (1) bekezdésének 3—5. pontjaiban említett szabálytalanság miatt egyes szavazókörökben lefolyt szavazás érvénytelen. (3) Az (1) bekezdésen alapuló kérelmet arra az esetre, ha a választás törvényes eredményét nem lehetne megállapítani, össze lehet kapcsolni a választás érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel. 124. §. (1) Az országgyűlési képviselőválasztások felett a bíráskodást kizárólag a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorolja. A bíróság eljáró tanácsának nem lehet tagja az, aki az országgyűlés felsőházának tagja. Az ítélet hozatalában csak az vehet részt, aki a tanács tagjaként vagy póttagjaként a tárgyalás egész folyamán jelen volt. (2) A tanács összeállítására és a bíróság előtti eljárásra — ha a jelen törvényből más nem következik — az 1896 : XXVI. törvénycikk rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Nem járhat el a bíró az 1911 : I. t.-c. 59. §-ában felsorolt eseteken felül akkor sem, ha a megtámadott választásban, mint választó részt vett, vagy abba egyébként befolyt, továbbá ha oly személlyel van az idézett §. 2., 3. és 4. pontjában megállapított viszonyban, akinek cselekménye folytán a választás érvénytelenségének megállapítását kérik. (3) A közigazgatási bíróság a panaszokat lehetőleg beérkezésük sorrendjében soronkívül a legrövidebb idő alatt köteles tárgyalás alá venni és lehetőleg egy éven belül ítélettel befejezni. 125. §. (1) A közigazgatási bíróság a panaszt az 1896 : XXVI. t.-c. 104. §-ának a) pontjában megjelölt okon felül visszautasítja, ha a panasz a jelen törvény 119. §-ának vagy 121. §-a (2) bekezdésének nem felel meg, vagy ha a panaszlók szabatos kérelmet nem terjesztettek elő, vagy azokat a tényeket, amelyek miatt a választást érvénytelennek tartják, nem adták elő, vagy az azok igazolására szolgáló bizonyítékaikat nem sorolták fel, vagy végre, ha a panaszirat nyelvére és aláírására vonatkozó rendelkezést nem tartották meg. (2) Ha a panaszt a bíróság az 1896. évi XXVI. t.-c. 105. §-a szerint meghatalmazott nevezése végett adja vissza, a határozatot a panaszlók bármelyikével lehet közölni. 126. §. (1) A választás törvényszerűségét védirattal védheti az, aki ellen a panasz intézve van és azonkívül az illető kerület választói is. A véd-