Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

450 590. szám. Heves vármegyében 9 Jász-Nagykun Szolnok vármegyé­ben 14 Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyékben 6 Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék­ben 8 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­ben 35 Somogy vármegyében 12 Sopron vármegyében és Sopron thj. városban együtt 6 Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék­ben 10 Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékben 6 Tolna vármegyében 7 Vas vármegyében 8 Veszprém vármegyében 8 Zala vármegyében 11 Zemplén vármegyében 5 Budapest székesfővárosban 27 Debrecen thj. városban 3 Győr thj. városban 2 Hódmezővásárhely thj. városban 2 Kecskemét thj. városban 2 Miskolc thj. városban 2 Pécs thj. városban 2 Szeged thj. városban 3 5. §. (i) A belügyminiszter rendelet­tel állapítja meg : aj a 2. §-ban említett törvényhatósá­gok területén az egyéni választókerü­letek számát, azok területét és szék­helyét ; b) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén a lajstromos választókerü­letek területét és székhelyét, valamint Budapest székesfővárosban a választó­kerületek területét (3. §. (2) bek. a) és c) pontja) ; végül c) az egyes lajstromos választókerü­letekben választandó országgyűlési képviselők számát. (2) A budapestkörnyéki lajstromos választókerület területén egyéni vá­lasztókerületeket alakítani nem lehet. (3) A belügyminiszter az (1) be­kezdés alapján kiadott rendeletét az országgyűlésnek bemutatni köteles. (4) A bemutatott rendeletet csak törvény útján lehet megváltoztatni. 6. §. (1) A választókerületeket sza­vazókörökre kell felosztani. A szavazó­köröket úgy kell megalakítani, hogy városokban ezernél, községekben pedig hatszáznál több választó egy-egy sza­vazókörben lehetőleg ne legyen. (2) Rendszerint minden község egy szavazókört alkot. Azt, hogy a vá­rosokban és azokban a községekben, ahol a választók száma a hatszázat je­lentékenyen meghaladja, hány szava­zókört kell alakítani, a belügyminisz­ter állapítja meg. (3) A belügyminiszter által meg­állapított számú szavazókörök beosz­tása és a beosztás esetleges megvál­toztatása a községi elöljáróság, illető­leg a polgármester feladata. A köz­ségi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a belügyminiszter rendeleté­nek vétele után haladéktalanul a köz­ség (város) területén — utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva, a terület és a választók számának ará­nyosságára figyelemmel — a megálla­pított számú szavazókört megalakítani. (4) A községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek a szavazókörök meg­alakítása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye a köz­ponti választmányhoz. A fellebbezést legalább ötven olyan választónak kell aláírnia, aki a város, illetőleg a község területén az országgyűlési képviselő­választók névjegyzékébe fel van véve. A központi választmány további jog­orvoslat kizárásával végérvényesen ha­tároz. (5) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megvál­toztatni és az ilyen változtatás csak a következő országgyűlési kép viselő vá­lasztási időszakban lép hatályba. 7. §. Egyéni választókerületben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott érvényes szavazatok­nak legalább 35%-a szükséges. Lajstro­mos választókerületben az eredmény

Next

/
Thumbnails
Contents