Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 451 megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik. 8. §. Minden választásnál egyidejűleg pótképvisel őket is kell választani. 9. §. A szavazás minden választásnál titkos és kötelező. 10. §. Az országgyűlési képviselői megbízatás időtartama az országgyűlés összeillésétől számított öt év. 11. Fejezet. Központi választmány. 11. §. (i) A választások előkészítésével járó tennivalók ellátására minden törvényhatóságban központi választmányt kell alakítani. (2) Azokban a lajstromos választókerületekben, ahol a vármegye és az ennek székhelyéül szolgáló törvényhatósági jogú város együtt alkotnak egy választókerületet (3. §. (2) bek. b) pontja), a jelen törvény Harmadik Részében a központi választmányra, illetőleg annak elnökére ruházott tennivalókat a vármegye központi választmánya, illetőleg annak elnöke látja el. (3) A központi választmány a hatóságokkal, hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik. 12. §. (1) A központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, akadályoztatása vagy állásának üresedése esetében törvényes helyettese ; mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetében vármegyében a rangban idősebb másodfőjegyző, thj. városban pedig az a tisztviselő, aki a polgármestert szabályrendelet értelmében helyettesíteni jogosult. (2) A központi választmány tagjainak száma azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a lakosság száma 200.000nél kevesebb : 16, ahol a lakosság száma 200—500.000 között van: 24, ahol pedig a lakosság száma az 500.000et meghaladja: 32. (3) A központi választmány tagjait a törvényhatósági bizottság választja. A tagok választásával egyidejűen ugyanannyi póttagot is kell választani. Mind a rendes, mind a póttagok megbízatása a megválasztást követő év január hó 1. napjától számított három évre szól. (4) A központi választmány jegyzőjét, aki egyúttal előadója is a választmánynak, a törvényhatóság első tisztviselője rendeli ki a törvényhatóság fogalmazási karbeli tisztviselői közül. A jegyző ebben a minőségében nem tagja a központi választmánynak. 13. §. (1) A központi választmány tagjává (póttagjává) azt lehet megválasztani, akinek az illető törvényhatóságban törvényhatósági választójoga van, ha nem forog fenn ránézve olyan kizáró ok, amely miatt törvényhatósági bizottsági tag nem lehetne. (2) A központi választmány tagjainak választását legalább két hónappal az előtt kell megtartani, mielőtt a régi választmány megbízatása a törvény értelmében (12. §. (3) bek.) lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. (3) A központi választmány tagjait és póttagjait titkos szavazással kell választani, még pedig : először a rendes tagokat, majd az ezekre vonatkozó eredmény kihirdetése után külön a póttagokat. A szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyforma szavazólapokkal történik. Mindenki annyi személyre adja le szavazatát, ahány tagot, illetőleg póttagot választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb személy van megnevezve, ez a szavazás érvényességét nem érinti, ha a szavazólapon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nem létezőknek kell tekinteni. A központi választmány tagjaivá, illetőleg póttagjaivá megválasztottaknak azokat kell kijelenteni, akikre a legtöbb szavazat esett. A póttagok sorrendjét a reájuk leadott szavazatok számának sorrendje határozza meg. Szavazategyenlőség esetében a tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség kérdésében a közgyűlés elnöke sorshúzással dönt. 57* \