Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

414 590. szám. választást haladéktalanul meg kell tartani. Az új választás megtartásáig, ha a régi választmány megbízatása már lejárt, a halaszthatatlan tennivalókat a központi választmány elnöke végzi.« Az új (7) bekezdés az eredeti (7) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezést tartalmazza szabatosabb szövegezésben. Az új (8) bekezdésben pedig az eredeti (e) bekezdés rendelkezése van szabatosabban megszövegezve. Ennek a rendelkezésnek átsző végezése azért volt indokolt, mert a választás megismétlésének szükségessége csak olyan esetben állhat be, mikor a közigazgatási bíróság a választást a maga egészében megsemmisíti. Az új választás megtartására határidő megállapítása nem látszik célszerűnek, az zavarokra vezethet ; a kívánt cél elérését eléggé biztosítja annak egyszerű kimondása, hogy az új választást »haladéktalanul« meg kell tartani. Az eredeti 15—19., az új számozás szerint 14—18. §-ok. Ezeket a §-okat — az eredeti 16. és 19. §-ok kisebb szövegezési módosítása után — eredeti szövegezésben fogadta el a bizottság. Az eredeti 20. és 21. §-ohhoz. A 4. §. törlésével kapcsolatban elhatározta a bizottság a kétféle választójog felcserélését, vagyis azt, hogy a lajstromos választókerületekben azok fognak a választásban részt venni, akiknek az eredeti 20. és 21. §-ok értelmében van választójoguk (tágabb választójog), az egyéni választókerületekben pedig azok, akiknek az eredeti 203. és 204. §-ok értelmében van választójoguk (szűkebb választójog). Ennek a felcserélésnek okszerű következménye az, hogy — miután most már a szűkebb választójog nem a törvényhatósági lajstromos kerületekben kerül alkalmazásra — ezt a szűkebb választójogot ne nevezzük »törvényhatósági« választójognak. Ezzel kapcsolatosan szerkezeti szempontból úgy határozott a bizottság, hogy az eredeti 203. és 204. §-ok, a tágabb választójogot szabályozó —• eredeti 20. és 21. §-ok után lesznek felvéve, mint — az új számozás szerint —• 21. és 22. §-ok. Az eredeti 20., új számozás szerint 19. §. A fentebb előadottaknak megfelelően a §. (1) bekezdésének bevezető sorai a következők lettek : »(1) Lajstromos választókerületben országgyűlési kép viselő választó joga van annak . . .«. A bizottság alaposnak találta azokat az aggályokat, amelyek abban a tekintetben merültek fel, hogy nem lehet megkövetelni a hat elemi elvégzését a választójog általános alapkelléke gyanánt, mert az iskoláztatási kötelezettség biztosításáról szóló 1921 : XXX. törvénycikk végrehajtása előtt a választók egyrészének — önhibájukon kívül — nem is volt módjuk arra, hogy a hat elemit elvégezhessék. A bizottság mindezek megfontolása után úgy határozott, hogy azoknak, akik az 1912. évet megelőzően születtek — vagyis akiknek az 1921: XXX. t.-c. végrehajtásának időpontjáig (1922) még nem volt módjukban mindenütt a hat elemit az iskolaköteles kor betöltése előtt elvégezni, — az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése esetében, kisegítő jogcímek nélkül is legyen választójoguk. Az írni-olvasni tudók közül — az eredeti §-ban felsorolt kisegítő jogcímekkel rendelkezőkön kívül — választójoguk lesz a hadirokkantaknak és a kisbérlőknek is. Egyébként az aktív jogi szakaszokra vonatkozó vita anyagát jelentésünk általános részében már ismertettük. E helyütt még két részletkérdésről kell megemlékeznünk. Eckhardt Tibor bizottsági tag annak kimondását kérte, hogy a gazdasági ismétlő iskola második évfolyama is egyenlő értékű a hat elemi iskolai végzettséggel. A belügyminiszter erre vonatkozólag kijelentette, hogy Eckhardt indítva-