Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

410 590. szám. ségesnek mutatkozott annak a kérdésnek a szabályozása, hogy ezek a rendeletek tényleg kiadassanak éspedig olyan időben, amely a törvény valóbani életbelépését és alkalmazását nem akadályozza meg. Jelentésünkből megállapítható, hogy a bizottság a javaslat letárgyalásával igen alapos és körültekintő munkát végzett és a módosításoknak igen nagy számát iktatta be a javaslatba, illetve változtatta meg ezekkel a javaslat eredeti szövegét, több esetben a javaslat eredeti elgondolását is. Meg kell állapítanunk, hogy a kormány a tárgyalás egész menete alatt a felvetett gondolatokkal és módosítási javaslatokkal szemben a legnagyobb megértést tanúsította, azokat gondosan mérlegelte és a bizottsági tagok részéről előterjesztett módosítások közül, amelyek a törvényjavaslat elgondolásába beilleszthetők voltak, számosat magáévá is tett. Általában a módosítások tekintélyes részét a felmerült vita anyagának mérlegelése után a kormány az előadó előterjesztésében kezdeményezte. A bizottságnak az egyes szakaszokon tett módosításait a következőkben van szerencsénk szakaszonkint ismertetni. Az 1. és 2. §. A bizottság az 1. és a 2. §-t változtatás nélkül, eredeti szövegezésében fogadta el. A 3. §. A 3. §. (2) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban a bizottság úgy találta, hogy Pest vármegyének a budapestkörnyéki választókerületen kívül eső területét — nagy kiterjedésénél és az egyéb adottságoknál fogva — nem lehetne helyesen felosztani a javaslatban megállapított módon : északi és déli lajstromos választókerületre. Az ilyen módon való felosztást egyébként már a budapestkörnyéki választókerület beékelődése is zavarná. De ettől függetlenül indokolt és célszerű, hogy egy-egy választókerületbe olyan területrészek foglaltassanak össze, amelyeket kulturális vonatkozásaik és gazdasági érdekeik bizonyos tekintetben összekapcsolnak. Ezeken kívül figyelembe kell venni a közlekedési viszonyokat is : a vasút- és úthálózat kialakulását. Ezek a követelmények nehezen volnának kielégíthetők, ha a szóbanforgó nagy területen csak két választókerület lenne és emellett még a felosztás módja is (északi és déli kerület) lerögzíttetnék. Mindezekre tekintettel a bizottság indokoltnak látja egyrészt annak kimondását, hogy Pest vármegyének területén a budapestkörnyéki választókerületen kívül még három lajstromos választókerületet kell alakítani, másrészt azt is, hogy a törvény —• a választókerületek elnevezésének beiktatásával — ne kösse meg a belügyminiszternek a kezét a választókerületek földrajzi beosztása tekintetében, hogy az előbb említett szempontok a legcélszerűbben érvényesülhessenek. A bizottság ezt általában helyesnek tartotta; Rassay Károly bizottsági tag azonban azt kívánta, hogy a budapestkörnyéki választókerület területe — a jelenlegi beosztással — magában a törvényben állapíttassák meg, mert különben a belügyminiszter tetszésére van bízva az, hogy milyen nagy területet hasítson ki a budapestkörnyéki választókerület részére és ezzel esetleg túlságosan befolyásolhatná Pest vármegye többi lajstromos kerületeinek a kialakítását. Ugyancsak Rassay Károly és más képviselők is kifogásolták a §. (2) bekezdése c) pontjának a szövegezését is, amely lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter Budapest székesfővárosban a saját tetszésétől függő számban alakítsa meg a választókerületeket, holott az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy Budapest székesfőváros területének három választókerületre való felosztása helyes volt; ezért tehát magában a törvényben határozottan meg kellene állapítani, hogy Budapesten továbbra is három lajstromos választókerület legyen a jelenlegi beosztással. Ezeknek az aggályoknak az eloszlatása céljából, a határozathozatal előtt Széll József belügyminiszter a következő kijelentést tette : »A kormány hajlandó honorálni Rassay Károly képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy a budapest-