Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

404 590. szám. tényezők, amelyeknek bekapcsolását a választási eljárásba országos szempontokból is indokoltnak találta. A javaslat ezzel az elgondolásával kapcsolatban — az indokolás tanúsága szerint -— azt az álláspontot foglalta el, hogy a törvényhatóságok közönségének nyújtandó fontos közjogi szerep a szűkebb törvényhatósági választójogon keresztül érvényesüljön. A javaslat 20. és 21. §-ainak, továbbá a 203. és 204. §-ainak egybevetéséből megállapítható, hogy a kétféle választójogosultság közül, a javaslat terminológiájával élve, az országgyűlési képviselő választó jogosultság a tágabb és ez érvényesülne az egyéni választókerületekben, ezzel szemben a törvényhatósági választójog a szűkebb és ez érvényesülne a lajstromos választókerületekben. Eltekintve attól, hogy a bizottságban több oldalról felvetették azt az elgondolást, hogy a kétféle választó jogosultság helyett egyféle választó jogosultság állapi ttassék meg, a kormánypárt választójogi bizottságának ülésein, majd a közjogi bizottság kormánypárti tagjainak értekezletén, végül a képviselőház közjogi bizottságában sok oldalról felvetették azt a megoldási lehetőséget, hogy az egyéni választókerületekben nyerjen alkalmazást a szűkebb és a lajstromos kerületekben a tágabb választójog. Kelemen Kornél képviselőtársunk hangoztatta, hogy ha kétféle választójogot akarunk bevezetni, akkor inkább az egyéni kerületekben érvényesüljön a szűkebb keretekre szabott választójog. Ugyanennek a nézetének adott kifejezést Zsitvay Tibor képviselő is. A közjogi bizottság ülésében gróf Bethlen István, Antal István és Benkő Géza képviselőtársaink voltak különösen azok, akik a leghatározottabban állást foglaltak a szűkebb és a tágabb választójog felcserélése mellett. Bethlen István gróf véleménye szerint a törvényjavaslat által kontemplált és a kétféle választó jogosultság megalkotásában megnyilvánuló pluralitásnak nagy hibája, hogy a szűkebb választójogot alkalmazza a lajstromos kerületekben és a tágabbat az egyéni kerületekben. Véleménye szerint meg kell fordítani a rendszert, mert a szűkebb választójog az egyéni kerületekre alkalmazva módot nyújtana arra, hogy sok helyen, miután az egyéni kerületekben a többség a kisebbséget annulálja, a választók konszolidáltabb rétegei jussanak többségbe, ezáltal olyan képviselőket választanak, akik a maguk felfogásában közelebb állanak a polgári felfogáshoz. A restringált választójogot viszont hiába alkalmazzuk a lajstromos választásnál, mert ott a kisebbségi képviseleti elv révén a kisebbség amúgy is kap mandátumot. Bethlen István gróf álláspontjának helyességét azzal is megerősítve látta, hogy véleménye szerint a lajstromos választásokat a legtöbb városban a szűkebb választójog alapján végrehajtani nem lehet, mert ebben az esetben a választóknak egy olyan tömege jelentkeznék, amely tulajdonképpen soha le nem szavazhatna és a tágabb választójogban bennlevő választók egy része ezt a jogát sohasem érvényesíthetné, ha a városokban a szűkebb választójog volna érvényben. Antal István ugyancsak lándzsát tört azon felfogás mellett, hogy a szűkebb választói jogosultság az egyéni választókerületekben nyerjen alkalmazást. Nézete szerint a kérdés ilyetén való megoldása a népakarat szabad megnyilvánulásának a konzervatív szempontok kautélájával való körülbástyázása szempontjából helyesebbnek mutatkozik, mint a javaslat eredeti elképzelése. Az egyéni választókerületekben ugyanis személyek fognak szembenállni egymással — a pártszempontok, az elvi problémák, a pártprogrammok így a dolog természeténél fogva csak a második vonalban szerepelnek. A választási küzdelem ennélfogva az egyéni kerületekben élesebb lesz s a szélesebb választójog révén kialakult nagyobb szavazótömegek a demagógia által könnyebben volnának befolyásolhatók. Szűkebb választójog mellett az egyéni kerületekben emberi számítás mellett több esély nyílik a demagógia érvényesülésének neutralizálására és a konzervatív nemzeti gondolat jobb eredményre számíthat. Viszont az átalakítással a lajstromos kerü-