Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

585. szám. 557 Az óraszám felső határának megállapítása a tanítás érdekeit szolgálja, amennyiben korlátozza az igazgató és tanárok erőinek túlságos igénybevételét. A 11. §-hoz. Az iskolai nevelés és oktatás szempontjából nem kívánatos, hogy az igazgató vagy a tanár szétforgácsolja erejét és tehetségét azzal, hogy állandó mellékfoglalkozást vállal, de lehetnek is olyan mellékfoglalkozások, amelyeknek ellátása nem egyeztethető össze a tanári pártatlansággal vagy tekintéllyel. Másfelől azonban akadhatnak olyan elfoglaltságok, amelyeknek líceumi tanárral történő ellátása az iskola és a köz szempontjából is kívánatos. Ilyen esetekre való tekintettel a mellékfoglalkozások elvállalásának módozatait és feltételeit a vallásés közoktatásügyi miniszter általánosságban és elvileg rendelettel szabályozza. E rendelet keretei között az egyes esetekre vonatkozó engedélyt egyházi hatóság alatt álló iskolában az egyházi hatóság, a többi iskolában pedig a tankerületi kir. főigazgató fogja megadni. A 12. §-hoz. A nem állami iskolák színvonalának védelme érdekében biztosítani kell, hogy tanáraik javadalmazás és alkalmazás szempontjából az államiakkal azonos tekintet alá essenek. Ez alól a rendelkezés alól természetesen ki kell venni a más elbírálás alá eső és saját rendi iskolájukban működő szerzetes tanárokat. A 13. §-hoz. Ez a szakasz az egyházi hatóság alá tartozó iskolák kivételével, valamennyi liceum igazgatóját és tanárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alá rendeli és ezzel biztosítja az egységes eljárást és azonos elbírálást. Nem érinti azonban a szakasz az egyházi hatóságoknak az 1935 : VI. t.-c-ben körvonalozott fegyelmi jogkörét. A 14. §-hoz. Ez a szakasz a liceum igazgatója és tanára részére ugyanazt a büntetőjogi védelmet biztosítja, amelyet az 1934 : XI. t.-c. a középiskolák igazgatóira és tanáraira nézve megállapít. Másfelől lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben igazgató vagy tanár hivatali állásában visszaélést követne el, ez a cselekménye súlyosabb elbírálásban részesüljön. * A 15. §-hoz. Ez a szakasz az iskola célkitűzésének megfelelő tantárgyak csoportjait állapítja meg. Ezek részben a közműveltség elemeit közvetítik, részben pedig a nevelési hivatással kapcsolatos bevezető alapismereteket ölelik fel. A leányliceum sajátos célkitűzésének megfelelően a tantárgyak sorában helyet kell biztosítani az egészségvédelmi és családi nevelési, valamint a háztartási ismereteknek is. Ezeknek besorolása a tantervbe azonban nem fog a leányokra nézve megterhelést jelenteni a fiúkkal szemben, mert a tárgyaknak egyrésze más tárgyak helyébe lép (pl. a háztartási ismeretek), másik része a többi tárgy óraszámának leszállításával nyer megfelelő megoldást. A tanterv megszerkesztése alkalmával különös gondot kell fordítani arra, hogy az ú. n. közműveltségi tárgyak anyaga az eltérő óraszámok ellenére is lényegében azonos tartalmi műveltséget adjon a fiúknak és leányoknak. Mindezek mellett lehetővé kell tenni a leányok részére, hogy a líceumban folytathassák a gimnázium alsó tagozatában már megkezdett második modern nyelv tanulását. Ez azonban szintén nem fog túlterhelést eredményezni, mert a második élő idegen nyelvet csak az önként vállalkozóknak kell tanulniok. A 16. §-hoz. Miként az egyes tantárgyak óraszámát, úgy a tanítás célját és az országos tantervet is a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. A tantervnek igazodnia kell a leányok és fiúk eltérő szükségletéihez és különleges nevelési szempontjaihoz. De ezenkívül helyi viszonyok, esetleg sajátos követelmények szükségessé tehetik azt is, hogy egyes iskolák az országos tantervtől eltérő tanulmányi rend alapján tanítsanak. A szakasz (4) bekezdése végül fenntartja az egyházi hatóságoknak az 1935 : VI.