Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

358 585. szám. t.-c. 8. §-ában biztosított azt a jogát, hogy a hatóságuk alatt álló iskolák tantervét bizonyos korlátozásokkal önmaguk állapíthatják meg. A 17. §-hoz. A tanítás színvonala és egyöntetűsége a tanterven és a tanárok szakképzettségén felül a tankönyvek, segédkönyvek és egyéb tanítási eszközök jóságán is múlik, ezért ezeknek használatát is a miniszter engedélyétől kell függővé tenni. Az engedélyezés az eddig is bevált eljárás szerint fog történni az Országos Közoktatási Tanács Tankönyvi Bizottságának ügyrendje értelmében. Az egyházi hatóságok törvényben biztosított jogkörét a (2) bekezdés e téren is fenntartja. A 18. §-hoz. E szakasz értelmében a liceum szorgalmi ideje a többi középiskoláéhoz igazodik. A 19. §-hoz. Ez a,szakasz a líceumba felvehető tanulók előképzettségét és korhatárát szabja meg. A felvételt a gimnázium vagy polgári iskola négy osztályának elvégzéséhez köti. Minthogy azonban a falusi lakosság gyermekei sok esetben a népiskola hatodik osztályának elvégzése után folytatják tovább tanulmányaikat, ezek felvételének lehetővé tételére e szakasz a felvétel felső korhatárául a betöltött tizenhetedik évet jelöli meg. Ez az intézkedés másfelől azt a célt is szolgálja, hogy a gimnázium felsőbb osztályaiból esetleg kilépő tanulók is folytathassák tanulmányaikat a líceumban. Az említett s méltánylást érdemlő okból kell a nőne velő-intézet gimnáziumi tagozatának első osztályába való felvétel felső korhatárát a betöltött tizenharmadik életévben megállapítani. A tanulók létszámának korlátozása az oktatás eredményességének elengedhetetlen feltétele, mert túlsók tanuló esetében a tanítás nem lehet egyéni és elmélyedő. A 20. §-hoz. A liceum sajátos célkitűzéséből és hivatásra nevelő jellegéből folyik, hogy az elméleti ismeretek elsajátításával azonos fontossága van bizonyos gyakorlati készségek, jártasságok elsajátításának is. Mivel az utóbbiakat könyvbői*vagy elméletileg megtanulni nem lehet, a magánúton való tanulás lehetőségét már eleve ki kell zárni. Bár ugyanebből az okból teljesen meg kellett volna tiltani a liceum magasabb évfolyamára más iskolafajból való átlépést is, bizonyos gyakorlati szempontok mégis a mellett szóltak, hogy a különbözeti vizsgálat letételével az ilyen átlépésre legyen mód és lehetőség. Tekintve azonban azt, hogy a liceum szerves alkotórésze a tanítóképzésnek, a népiskolai tanítóképzésről szóló javaslatban kívánok intézkedni abban a tekintetben, hogy a tanítóképző-akadémiára csak olyanokat lehessen felvenni, akik a líceumnak mind a négy évfolyamát tényleg elvégezték. A 21. §-hoz. Ez a szakasz a tanuló fegyelmi felelősségének időtartamát állapítja meg és véget vet ebben a tekintetben gyakran tapasztalt jogbizonytalanságnak. A 22—23. §§-hoz. Ezek a szakaszok a tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket ölelik fel és kimondják, hogy a főbb elveket a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, az egyes iskolák pedig kötelesek fegyelmi szabályaikat ezeknek alkalmazásával elkészíteni és bemutatni. A 24. §-hoz. Minthogy a líceumi végzettség gyakorlati életpályákra vezet, évről-évre bizonyságot kell adni az illető évfolyam anyagának hiánytalan elvégzéséről. Ez minden év végén osztály vizsgálat ok keretében történik. A 25. §-hoz. A tanulók egységes elbírálásának biztosítására a miniszter rendelettel szabályozza az osztályozás módozatait. Minthogy a mindennapi életben különös jelentősége van az egyén rendszeretetének, a líceumban a tanulók ebből a szempontból is elbírálás alá esnek. A szakasz második bekezdése megállapítja, hogy a tanulók líceumi bizonyít-