Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról

356 585. szám. Az 5. §-hoz. A liceum szervesen illeszkedik iskolarendszerünkbe. A tanulók a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályának elvégzése után kerülnek a líceumba, amelynek négy évfolyama párhuzamosan halad a gimnázium felső négy osztályával. A leányliceum azonban a leánynevelés különleges érdekeire figyelemmel nemcsak önállóan szervezhető meg, hanem a gimnáziummal kapcsolatban, mint nyolcosztályos nőnevelő-intézet is. Ebben az esetben az alsó tagozat négy évfolyama gimnáziumi jellegű, a felső tagozat négy évfolyama pedig líceumi jellegű. Az alsó négy osztály tanterve megegyezik a leánygimnáziuméval azzal a különbséggel, hogy a tanulók latin nyelv helyett egy második élő idegen nyelvet tanulhatnak. Minthogy a liceum egyik fontos célja a leányok elterelése az elméleti irányú életpályáktól, kívánatos, hogy a leánygimnáziumi tanulók tekintélyes része a líceumban folytassa tanulmányait. Ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy a leánygimnázium felső tagozata vagy egészében, vagy legalább is párhuzamos osztályaiban líceummá alakuljon át. A 6. §-hoz. Mint minden iskolában, a líceumban is a felelős vezető az igazgató, aki az 1935 : VI. t.-c. 7. §-a értelmében iskolájára nézve egyszemélyben elsőfokú tanügyi hatóság is. A liceum nevelési célkitűzéséből folyik, hogy az igazgató csak a tanítóképző tanárok köréből kerülhet ki, mert csak így biztosítható a nevelés és oktatás munkájában a nevelési pályákra való előkészítés szakszerűsége. Másfelől csak az lehet a tanári tevékenység hozzáértő irányítója, aki maga is hosszabb ideig, de legalább tíz esztendeig tanított. Ha a leányliceum gimnáziummal kapcsolatban működik, a súrlódások elkerülése végett közös igazgatásról kell gondoskodni. Ebben az esetben gimnáziumi igazgató is lehet a nyolcosztályos nőnevelő-intézet igazgatója. A végrehajtás során kell majd gondoskodni arról, hogy ilyen esetben a teljes szakszerűség megóvása érdekében az igazgató mellé — a líceumra kiterjedő működési körrel —• tanítóképzőtanári képesítésű helyettes állíttassék. A 7. §-hoz. Az iskola kifogástalan működésének elengedhetetlen feltétele az, hogy bizonyos számú rendszeresített állása és rendes tanára legyen. Ellenkező esetben a bizonytalan helyzetben lévő és folyton változó tanárok miatt a nevelés egysége és a tanítás folytonossága szenved kárt. Az (i) bekezdésben megállapított számok az alsó határt jelentik, biztosítva azt, hogy osztályonkint legalább egyegy rendes tanár működjék minden intézetben. A többi részben helyettes, részben óraadó tanár lehet. A liceum célkitűzéséből folyik, hogy csak tanítóképzőben tanításra jogosító tanári oklevéllel bíró tanárok taníthatnak. Másfelől a nyolcosztályos nőnevelőintézetben éppen az alsó tagozat gimnáziumi jellege miatt nem lehet elzárkózni az elől, hogy középiskolai tanárok is taníthassanak. A szakasz utolsó bekezdése a rendes tanárrá kinevezés feltételeit állapítja meg. A 8. §-hoz. A szakasz a líceumi igazgatók és tanárok, valamint a különleges gyakorlati ismereteket tanító és gyakorlatokat vezető szakoktatók kinevezésére, illetőleg alkalmazására jogosultak felsorolását tartalmazza, előírja a szolgálat megkezdése előtti eskü-, illetőleg fogadalomtételt, megállapítja a helyettes tanárok alkalmazásának minőségét, a helyettes tanárok jogviszonyait. A 9. §-hoz. A szakasz a hit- és erkölcstan tanítására hivatott hitoktatókról és hittanárokról rendelkezik és megállapítja azt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter milyen esetekben tagadhatja meg a bejelentett hitoktatók vagy hittanárok alkalmazásának tudomásul vételét. A 10. §-hoz. A liceum igazgatóinak és tanárainak kötelező óraszáma megegyezik a középiskolákra nézve az 1934 : XI. t.-c.-ben megállapított óraszámokkal.