Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról
585. szám. 349 nyolcosztályos nőnevelő-intézetként is szervezhető. Ezzel lehetővé akarom tenni, hogy a leánytanulók közbeeső iskolaváltoztatás nélkül azonos nevelési szellemben végezhessék tanulmányaikat mind a nyolc éven át. Másfelől a leánygimnáziumok jelenlegi túltermelésének csökkenése is remélhető a nyolc évfolyamú nőnevelő intézet egészséges ellensúlyától. Hogy ez megvalósítható legyen, az 1934 : XI. t.-c. néhány idevonatkozó intézkedését a törvényjavaslatban módosítanom kellett, anélkül azonban, hogy az eredeti elgondolásban továbbra is megmaradó leánygimnáziumon ezzel a legcsekélyebb változás is történnék. Az említett módosításokkal meg akarom könnyíteni a leánygimnáziumok részleges vagy teljes átszervezését leányliceumokká, ami nemcsak a leánynevelés szempontjából nemzeti érdek, hanem a diplomatúltermelés csökkentése érdekében is kívánatos. Abból a körülményből, hogy a liceum nemcsak általános művelő iskola, hanem a nevelés terén szakismereteket is közvetít, magasabb nevelési szaktanulmányokra s így a tanítói hivatásra is előkészít, természetszerűleg következik, hogy igazgatóul és tanárokul csak tanítóképző tanári képesítéssel, illetőleg tanítóképzőben tanításra jogosító tanári oklevéllel rendelkezők alkalmazhatók. A nyolcosztályú nőnevelő-intézet esetében viszont ennek az iskolának a leánygimnáziummal való fentebb vázolt kapcsolatainál fogva a középiskolai tanárok alkalmazását is lehetővé kell tenni. Az eddigiekben körvonalozott célkitűzéseket és feladatokat a liceum csak úgy tudja megvalósítani, hogy egyfelől szervesen illeszkedik iskolarendszerünk felépítésébe, másfelől pedig mindazokkal a kellékekkel rendelkezik, amelyek történeti elődjeit, a tanítóképző-intézetet és a régebbi leányliceumot megillették. Az első körülményt biztosítja az, hogy a liceum szervezetét, igazgatását, belső életét, tanulmányi rendjét a szükséges változtatásoktól eltekintve ugyanazok az elvek irányítják, amelyeket az 1934 : XI. t.-c. a középiskolára nézve megállapít. Ezt azzal is kifejezésre juttattam, hogy az idézett t.-c. idevágó szakaszait e törvénybe átvettem. Az iskolának a társadalom részéről való megfelelő értékelését szolgálja, hogy az érettségi vizsgálatot, amely a társadalmi felfogás szerint a művelt középosztályhoz való tartozás és az általános műveltség elismerésének egyik feltétele, a líceumot végzett tanulók részére is biztosítani kívánom. Ezzel azonban együttjárnak mindazok a jogok és előnyök, amelyeket a tételes jogszabályok és a társadalmi szokások az érettségi bizonyítványhoz fűznek. Ilyen értelemben ki kell terjeszteni a líceumi érettségi bizonyítvány képesítő hatályát mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883 : I. t.-c. értelmében középiskolai érettségi bizonyítvány szükséges. Másfelől a liceum életképességét hathatósan támogatja az is, hogy az érettségi bizonyítvány birtokosa előtt a továbbtanulás lehetőségének egész sora nyílik meg, így pl. a tanítóképző-akadémián, a polgári iskolai tanárképző főiskolán, a gazdasági szaktanítóképzőben, a gazdasági akadémián, a zeneművészeti és képzőművészeti főiskolán, a testnevelési főiskolán, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint közgazdaságtudományi karának gazdasági szaktanárképző intézetében, férfiak pedig ezeken felül még a közigazgatási, postai, vasúti tanfolyamokon is folytathatják tanulmányaikat. * A múlt század nagy természettudományos fejlődését szükségszerűen nyomon követte a gazdasági élet fokozatos átalakulása. Átalakul a termelés és a feldolgozás, új feladatok elé állítja az embert az üzemvezetés és értékesítés megváltozott
