Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-585. Törvényjavaslat a gyakorlati irányú középiskoláról
348 585. szám. letek, még pedig nemcsak az amúgy is már túltömött iskolai állások, hanem a családos nők kötelességeiből származó társadalmi feladatkörök, mint gyermekotthonok vezetői, anyahelyettesek, nevelőnők stb. Mindezek a munkaalkalmak egyenesen a női hivatásból fakadnak és kiaknázatlan lehetőséget nyújtanának, ha ennek útjábm nem volna két lelki akadály. Az egyik a társadalmi felfogásban rejlik, amely mindezeket a munkákat alacsonyrendűeknek tekinti és ezért elvégzésükre többnyire alkalmasaknak ítéli nemcsak a szakismereteket, hanem az általános műveltség legfontosabb alapelemeit nélkülöző nőket is. Ebből folyik azután a másik lelki akadály, hogy az értelmiségi középosztály, sőt ma már a kereskedőés iparososztály sem engedi gyermekét ilyen feladatkörök betöltésére, mert ezt nem tartja összeegyeztethetőnek társadalmi állásával. Pedig ma máx a felületes szemlélő Sism tagadhatja, hogy az említett foglalkozási ágak éppúgy hozzáértést, tapintatot, művelt lelkivilágot követelnek, mint a társadalom részéről eddig is elismert és értékelt kenyérkereső pályák. A szociális, népvédelmi, egészségvédelmi és gyermeknevelési élethivatások előkészítésére, továbbá a családi ránevelésre legalkalmasabb iskolának ígérkezik a leányliceum. Ez az iskola a gyakorlati irányú általános műveltség elemeinek és a nevelési alapismereteknek közvetítése mellett a leányokat különleges női hivatásukra, családi kötelességeikre és feladataikra is előkészíti. Ennek a hármas célkitűzésnek szolgálatába fogom állítani a leányliceum tantermét, egész tanulmánya és nevelési rendjét. így kívánom biztosítani azt, hogy értelmiségünk leánygyermekei magasabb műveltség birtokába jussanak és emellett gyakorlatias, családi jellegű nevelésük ne terelje el őket női hivatásuk szeretetétől és megbecsülésétől. A leányliceumban tehát meg akarnám teremteni azt a társadalom által mind sürgetőbben kívánt latinmentes leányközépiskolát, amely az általános műveltség tekintetében nem marad el a gimnázium mögött, másfelől azonban nem az egyetem felé irányuló elméleti oktatást ad, hanem gyakorlati szellemben neveli a leányokat a családi életre és ugyanakkor a női lélekkel megegyező kenyérkereső pályák felé is megnyitja az utat. Ezeknek az igényeknek kielégítése a liceum keretében szerencsés összhangban egyesíthető, mert a nevelési életpályákra való előkészítés követelményei közel esnek a jó családanya és háziasszony fogalmi köréhez. Azok a nevelési ismeretek, amelyekkel a liceum a leánynövendékeket ellátja, akkor is hasznos gyümölcsöket teremnek, ha az illető csak a családban fogja őket saját gyermekei felnevelésében kamatoztatni. A háztartási és egyéb gyakorlati ismeretek pedig a későbbi tanítónőnek, tanárnőnek sem lesznek kárára még akkor sem, ha ezeket nem a saját családi tűzhelye körül alkalmazza, hanem a gondjaira bízott iskola életében érvényesíti. A leánynevelésnek az eddigiekben körvonalozott fontos szempontjai indokolják, hogy a fiú- és leányliceum között nemcsak tantervi tekintetben, hanem szervezeti felépítés szempontjából is különbséget kell tenni. Amíg ugyanis mindkét intézmény célkitűzésében közös a gyakorlati irányú általános műveltség és a nevelési alapismeretek közvetítése, addig a leányliceum ezeken kívül a háziasszony hivatásának betöltésére is nevel. Ezen túlmenően színezeti különbséget kell tenni a tanítási anyagban is a női lélek sajátos igényeinek, illetőleg a családanyaság különleges követelményeinek megfelelően. Eszerint a leányliceum tanítási anyagában a csecsemőápolást, a családvédelmet, a család egészségvédelmét fokozott mértékben fogom kidomborítani, hogy ezzel is előtérbe helyezzem a leányliceum családnevelő jellegét. A leányliceum társadalmi értékelésének fokozására szolgál az az intézkedés, hogy a fiúkétól eltérően négyosztályos gimnáziumi alsó tagozattal kapcsolatosan
