Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

' 546. szám. 123 nek 2. pontja alatt felvett rendelkezésben történt gondoskodás a fentebb kifejtett álláspont érvényre juttatásáról. A 160—161. §-oJchoz. Ezeknek a §-oknak szükségszerű és természetes rendelkezései magyarázatra nem szorulnak. A 162. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. t.-c. 51. §-a (3) bekezdésének és 177. §-a (2) bekezdésének az időközi választásokra vonatkozó rendelkezéseit foglalja egybe. Eltérés lényegben csak annyiban van, hogy az 54. §. rendelkezésével egybehangzóan az időközi választásokat is a belügyminiszter tűzi ki és nem a központi választmány, mint ahogy azt a jelenlegi törvény megállapítja. Az időközi választás megtartásának időpontjára változatlanul megmarad az a rendelkezés, amit az 1925 : XXVI. t.-c. 51. §-ának (3) bekezdése is megállapított. A §. (2) bekezdésében foglaltak felvételére azért van szükség, nehogy vita merülhessen fel abban a tekintetben, hogy olyan esetben, ha valamely lajstromos választókerületben megüresedett képviselői hely pótképviselővel nem tölthető be, időközi választásnak van-e helye, vagy pedig betöltetlenül kell-e hagyni a képviselői helyet az országgyűlés időtartamának lejártáig. Kétségtelen, hogy lajstromos választókerületben az időközben megüresedett egyes képviselői helyek nem tölthetők be időközi választás útján, mert a képviselői helyeknek egyenkint való betöltése ellenkeznék a lajstromos és arányos választási rendszerrel. Nincs azonban akadálya az időközi választásnak abban az esetben, ha a kerület összes képviselői helyei megüresedtek és nincs már több behívható póttag sem. Ilyen esetben éppen olyan indokolt az időközi választás megtartása, mint az egyéni kerületekben. XIII. Fejezet. A választójog büntetőjogi védelme. A 163. §-hoz. A 163. §-nak büntető rendelkezése megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 140. §-ának, s annak szóhasználatától a szabatosság és a rövidség érdekében csupán annyiban tér el, hogy a választói névjegyzék összeállításában és kiigazításában közreműködő különböző közegeket a »hatósági közeg« összefoglaló megjelöléssel nevezi meg. A 164. §-hoz. A 164. §. megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 141. §-ának. A 165. §-hoz. A 165. §-ban meghatározott tényálladék azonos az 1925 : XXVI; t.-c. 143. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékával. A javaslat azonban a szóbanlévő bűncselekmény természetének megfelelően a vétség kísérletét is büntetni rendeli. A 166—172. §-okhoz. A 166—172. §-ok megfelelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 144—150. §-ainak. A 173. és 174. §-okhoz. A 173. §-ban meghatározott tényálladék az 1925 ; XXVI. t.-c. 151. §-ában meghatározott bűncselekmény körét a gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele alapján kiterjeszti a képviselőjelölt személyére, magánéletére, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó valótlanság koholásán vagy híresztelésén felül a képviselő foglalkozására vagy a közéletben kifejtett működésére vonatkozó valótlanságok koholására és híresztelésére is, s ugyancsak gyakorlati tapasztalatok alapján teljessé teszi a szóbanlévő jogtárgy védelmét a §-ban meghatározott valótlanságra uta^ó kifejezés használatának büntetés alá helyezésével. A174. §-ban meghatározott — s az 1925: XXVI. törvénycikk rendelkezéseivel szemben új — tényálladék büntetés alá helyezése tovább fejleszti a választójognak a javaslat 173. §-ában meghatározott büntetőjogi védelmét. Míg a 173. §. az ott meghatározott körbe tartozó valótlanságok koholása vagy terjesztése ellen 16*