Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

124 546. szám. kíván védelmet nyújtani, tekintet nélkül arra, hogy a valótlanság koholása vagy terjesztése vagy a valótlanságra utaló kifejezés használata egyébként önmagában foglal-e magában valaminő jogsérelmet vagy jogveszélyeztetést, a 174. §-ban meghatározott tényálladék a képviselőjelöltnek vagy hozzátartozójának jóhírnevét veszélyeztető vagy sértő kifejezés használata, ilyen tényállítása vagy híresztelés által elkövetett visszaélések ellen kíván büntetőjogi védelmet nyújtani, tekintet nélkül arra, hogy az állított vagy híresztelt tény egyébként való-e vagy valótlan. Ugyanennek a §-nak tényálladéka hatályos büntetőjogi védelmet kíván nyújtani a választási küzdelem során elkövetett minden olyan cselekmény ellen, amely a becsületről és tisztességről alkotott általános erkölcsi felfogás szerint a tisztességbe ütközik. Éppen a 173. és 174. §-okba foglalt rendelkezések mélyén rejlő erkölcsi felfogás biztosítja a legszélesebb körben az ország közügyeinek irányítására törekvő elvek szabad küzdelmét. A szabadság tisztult értelmű fogalmában az emberi erők érvényesülésének, a célkitűzések és cselekmények kifejtésének önmagától értetődő fogalmi határa az emberi tisztesség. A javaslat tehát akkor, amikor a tisztességbe ütköző cselekményeket büntetés alá helyezi, voltaképpen a választási küzdelem elvi erőinek érvényesülését a legszélesebb keretek közt biztosítja. A 175—177. §-okhoz. A 175. és 176. §. az 1925: XXVI. t.-c. 152. és 153. §-ának felel meg ; a 177. §. pedig azokat a kihágásokat foglalja össze, amelyeket az 1925 : XXVI. törvénycikk a 154., 155. és 156. §-okban részekre tagoltan szabályoz. A 178—180. §-okhoz. A 178., 179. és 180. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 157., 158. és 159. §-ának felel meg. A 181. §-hoz. A 181. §-ban meghatározott tényálladék lényegében azonos az 1925 : XXVI. t.-c. 160. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény tényálladéka val. Tekintve azt, hogy a javaslat alapvető rendelkezései értelmében a szavazás mindig titkos, a szóbanlévő büntetendő cselekmény elkövetési cselekvése nem »szándékos tudomásszerzés arról, hogy a választó a titkos szavazás alkalmával kire szavazott« —• amiképpen az 1925 : XXVI. t.-c. 160. §-a rendelkezik — hanem általában : szándékos tudomásszerzés a választó szavazatáról. Ez a meghatározás magában foglalja a szavazás titkának bárminő megsértését. A javaslatnak a szavazás módjára vonatkozó alapvető rendelkezései értelmében ugyanis a választó már azáltal eleget tesz a szavazás kötelességének, ha a szavazatszedő küldöttség előtt megjelenik s a borítékot a küldöttség elnökének átadja; a szavazás titkosságának védelmét célzó jogszabályt tehát nem lehet annak büntetés alá helyezésére korlátozni, hogy valaki szándékosan tudomást szerez arról, hogy a választó kire szavazott. A javaslat rendelkezése felöleli ekként annak cselekményét is, aki szándékosan arról szerzett tudomást, hogy a szavazó senkire sem szavazott, vagy hogy érvénytelenül szavazott. A javaslatnak a választójogi büntetendő cselekmények büntetésére vonatkozó — s fentebb részletesen indokolt •— elvi állásfoglalása folytán szükségtelenné vált, hogy a javaslat a vétség büntetésére vonatkozó büntetési keretben az alapcselekményre megszabott büntetés mértékével szemben valamivel magasabb büntetést állapítson meg arra az esetre, ha a szavazás titkát sértő cselekményt erőszakkal vagy csalárdsággal követik el — amint azt az 1925 : XXVI. t.-c. 160. §-ának (2) bekezdése elrendeli. A bíróságnak módjában fog állani, hogy az elkövetésnek kiemelt módját a büntetésnek egységesen meghatározott keretei között a büntetéskiszabás alkalmával súlyosító körülményként vegye figyelembe. A 182—187. §-olchoz. A 182—187. §-ok lényegileg megfelelnek az 1925. évi XXVI. t.-c. 161., 162., 163., 164., 165. és 166. §-aiban foglalt rendelkezéseknek, A felvonulás, pártgyűlés vagy egyéb pártösszejövetel kapcsán elkövethető visszaélések meghatározására vonatkozó rendelkezések szövege is teljes összhangban