Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

122 546. szám. teszi, hogy a közigazgatási bíróság azt a személyt, akinek törvényellenes és nyilvánvalóan vétkes eljárása miatt érvényteleníttetett a választás, a költségekben a vesztes féllel egyetemlegesen marasztalhassa. Ez a rendelkezés előreláthatólag a választások tisztaságának és szabályszerűségének egyik fontos biztosítékául fog szolgálni. A javaslat kifejezetten nem követeli meg, hogy a vétkes személy az eljárásba bevonassék, mert ezt magától értetődőnek tartja. Az ilyen személy ugyanis kétségtelenül az eljárás által érdekelt féllé válik, minélfogva az ő meghallgatására szükség van. Az eljárásba való bevonás az eljárás bármely szakában történhetik nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is oly módon, hogy az illető személyt a bíróság a tárgyalásra megidézi azzal a figyelmeztetéssel, hogy módjában áll védekezését előterjeszteni. ' »• XI. Fejezet. A megbízólevelek bemutatása és a képviselők igazolása. A 146—156. §-okhoz. Ezek a §-ok az 1925 : XXVI. t.-c. 129—139. §-ainak teljesen megfelelő'en állapítják meg a megbízólevelek bemutatására, a képviselők igazolására és a képviselők igazolásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. Eltérés az említett rendelkezésektől abban van, hogy az 1925 : XXVI. t.-c. 139. §-a (i) bekezdésének utolsó mondata és (2) bekezdése kimaradt. Az (1) bekezdés utolsó mondatának kihagyása azért okszerű, mert az ajánlások elfogadása kérdésében döntő választási bizottságnak a törvény értelmében sem joga, sem módja nincs arra, hogy a jelöltek választhatóságának kérdését is bírálat tárgyává tegye és attól tegye függővé az ajánlás elfogadását vagy visszautasítását. A (2) bekezdés kihagyása a választhatóságból kizáró okokról szóló 52. §. rendelkezéseinek okszerű következménye és ezért közelebbi magyarázatra nem szorul. XII. Fejezet. Az országgyűlési képviselői megbízatások megszűnése. Pótképviselők behívása. Időközi választás. A 157. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. törvénycikk rendelkezéseivel szemben nem foglal magában új rendelkezést, hanem csak összefoglalja azokat az eseteket, amikor az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik. Ez a §. a törvényjavaslat szerkezetének teljességét szolgálja és az a gyakorlati előnye van, hogy a képviselői megbízatás megszűnésének eseteiről egy §-ba foglalva áttekinthető képet ad. A 158. §-hoz. E §. változatlanul átveszi az 1925 : XXVI. t.-c. 179. §~ában foglalt rendelkezést. A 159. §-hoz. A §. (1) bekezdése az 1925 : XXVI. t.-c. 180. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal egyezik. Az említett §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azért nem vettük fel, mert nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a jövőben bármikor is tagja lehessen az országgyűlésnek az, akit a képviselőház azért fosztott meg a megbízatásától, mert a magyar hazához és a magyar nemzethez való köteles hűség ellen vétett vagy törvénytelen eszközökkel törekedett az állam törvényeinek megváltoztatására. Ugyanez áll arra is, aki törvényhozói minőségében — kívülálló tényezőktől — utasítást fogadott el és ezért vesztette el képviselői megbízatását. Az ilyen esetekben indokolt a legszigorúbb álláspontra helyezkedni és gátat vetni annak, hogy az ilyen elemek valaha is visszatérhessenek a törvényhozók közé. A választhatóságból kizáró okokról szóló 52. §. (1) bekezdésé-