Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 121 Üj azonban a (3) bekezdés, amely az 1925 : XXVI. t.-c. 108. §-ában említett és a panasz beadásával egyidejűleg letenni rendelt költségelőlegre vonatkozó •intézkedést a bíróságra bízza olymódon, hogy a bíróság a bizonyítást elrendelő határozatában kimondhatja, hogy a bizonyítást csak abban az esetben foganatosíttatja, ha a bizonyítást kérő fél a költségek fedezésére megfelelő összeget letesz. Ez a rendelkezés felel meg ugyanis a polgári peres eljárásban érvényes szabályoknak is. A 136—140. §-oMoz. Ezek a §-ok megegyeznek az 1925 : XXVI. .t.-c. 120— 124. §-aival. A 141. §-hoz. Ez a §. megegyezik az 1925 : XXVI. t.-c. 125. §-ával, de a titkos szavazás rendszere által megkívánt változtatással. A 142. §-hoz. E §. (a) bekezdése megegyezik az 1925 : XXVI. t.-c. 126. fának (1) bekezdésével. A 143. §-hoz. Ez a §. megegyezik az 1925 : XXVI. t.-c. 127. §-ával. A 144. §-hoz. Ez a §. lényegében megegyezik az 1925 : XXVI. t.-c. 128. §-ának (1) és (2) bekezdéseivel, azzal az eltéréssel azonban, hogy a javaslat a bíróság belátására bízza, hogy van-e ok a választói jog és a választhatóság felfüggesztésére. De ki is egészíti a javaslat ezeket a rendelkezéseket annak világos kifejezésre juttatásával, hogy a választójog és választhatóság felfüggesztésében a bíróságot a mentelmi jog nem akadályozza. Indokolja ennek a kiegészítésnek felvételét az az eset, amely egy felsőházi tag választójogának és választhatóságának felfüggesztésével kapcsolatban a felsőház mentelmi bizottságát és magát a felsőházat is foglalkoztatta és amely nagy jogi vitákra adott okot. A döntés egyébként a kérdéses mentelmi ügyben az volt, hogy a közigazgatási bíróság ítéletével mentelmi jogot nem sértett. Ennek a döntésnek felel meg az említett kiegészítő rendelkezés. A 145. §-hoz. A panasz folytán felmerült költségek viselését az 1925 : XXVl, t.-c. 128. §-ának (3)-—(e) bekezdései szabályozták. E rendelkezések közül különösen az adott és méltán sok kifogásra okot, amely szerint az eljárás költségeiben minden esetben a panaszlókat kellett marasztalni, ha a megtámadott képviselő az eljárás befejezése előtt megbízásáról lemondott. Ez a rendelkezés ellentétben áll az általánosan elfogadott perjogi szabályokkal. A javaslat teljesen a perjogi szabályoknak megfelelő módon kívánja a költségviselés kérdését szabályozni. Ezért általános irányelvként kimondja, hogy a költségviselés tekintetében a bíróság az összes körülmények mérlegelésével belátása szerint határoz. Emellett azonban a javaslat a peticiós eljárás különleges természetére tekintettel különleges szabályokat is állít fel. • - így kimondja, hogy ha a panaszt az első tárgyaláson a panaszlók meg nem jelenése okából, vagy a választásvédők kifogása folytán utasítják vissza, a költségek a panaszlókat terhelik. íy-, . Ha pedig az eljárást a 132. §-ban említett valamely okból szüntetik meg, a költségeket is meg kell szüntetni a félek között.E szabály alól a javaslat kivételként kiveszi azt az esetet, amikor a megtámadott képviselő a bizonyítás elrendelése után mond le. A lemondás ugyanis a panaszban előterjesztett kérelem jogosságának elismerését jelenti, minélfogva a lemondó képviselőt pervesztesnek kell tekinteni, aki ez oknál fogva a költségek viselésére is kötelezendő. . A §. (e) bekezdése a panaszlók által letett költségbiztosíték sorsáról is jellegének megfelelő módon intézkedik. Üj és igen fontos rendelkezés a 145. §-nak az (s) bekezdése, amely lehetővé Képv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. 16