Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1Ö0 §46. szám. jelentenek ; a bűnvádi eljárás eredményétől fog függeni az, hogy az érdekelttel szemben merül-e fel büntető jogi vonatkozású kizáró ok vagy nem. Az 1925 : XXVI. t.-c. szóbanlevő rendelkezése egyébként nem is áll összehangban a törvény rendelkezésével, mert abban az esetben, ha a jogszabály kizáró hatályt tulajdonít a vád alá helyező határozatnak vagy a főtárgyalás kitűzésének, sokkal erőteljesebb alapon kizáró hatályt kellene tulajdonítani a még nem jogerős elítélésnek is, erről pedig nem rendelkezik az 1925 : XXVI. törvénycikk. A fentebb előadottak értelmében az 1878 : V. t.-c. 59. §-ban foglalt rendelkezésre tekintette] kell mellőzni az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 12. pontjában foglalt azt a rendelkezést is, hogy ki van zárva a választójogból az, aki szabadságvesztésbüntetését tölti. Nem kell külön rendelkezni a feltételes szabadságról sem azért, mert az elítélt addig nem állotta ki a szabadságvesztésbüntetést, míg a feltételes szabadság ideje le nem telt (1878 : V. t.-c. 50. §.). Arról, hogy azok, akik előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban vannak, a választójogot nem gyakorolhatják, azért nem kell rendelkezni, mert ez a hatály természetes velejárója a szóbanlévő letartóztatások foganatosításának. A 27. §. (2) bekezdése az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (2) bekezdésében foglalt szabálynak megfelelő rendelkezést tartalmazza a kegyelem joghatályának szabatos meghatározásával. A kegyelem ugyanis szabály szerint csak az elítélés büntetőjogi következményeire terjed ki. Amennyiben jogszabály kifejezett rendelkezése nem állja útját annak, hogy a kegyelem egyéb jogkövetkezményekre is kiterjedhessen, erre nézve a kegyelmi elhatározásnak kifejezetten kell rendelkeznie. Ilyen értelemben rendelkezik a 27. §. (2) bekezdése. A 28. §-hoz. A 28. §. rendelkezése — a javaslatnak a választási eljárás szervezeti rendszeréből folyó eljárási természetű eltéréssel — megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. IV. Fejezet. A választók névjegyzéke. A 29—31. §-olchoz. A törvényjavaslat 29—31. §-ai a választók névjegyzékére vonatkozó ú. n. általános, alaprendelkezéseket tartalmazzák. Lényegükben nem új rendelkezések. Úgyszólván kivétel nélkül ott vannak az 1925 : XXVI. törvénycikkben is; — de elszórtan és részben beleolvasztva egyéb rendelkezésekbe. (L. az 1925 : XXVI. t.-c. 8. §-ának (1) bekezdését, 15. §-a (1) bekezdését, 27., 29., 34., 35. és 38. §-ait.) E rendelkezéseknek alapvető jellege azonban feltétlenül megkívánja, hogy azok az' egyéb rendelkezésekből kiemelve — és mintegy kivetítve — a részletes szabályok élére helyeztessenek, összefüggésüknek megfelelő okszerű csoportosításban. Ennek a követelménynek tettünk eleget akkor, amikor a kérdéses rendelkezéseket az 1925 : XXVI. törvénycikk szerkezetétől eltérő szerkezetben vettük fel. Ezzel szükségképpen együtt járt az is, hogy az átvett rendelkezések egynémelyikének szövegét is megfelelően módosítanunk kellett. Ezek a szövegbeli módosítások azonban az átvett rendelkezések lényegét nem érintik. Az 1925 : XXVI. törvénycikkel való összehasonlításban új rendelkezésként jelentkezik a (3) bekezdésnek második mondata, amely szerint Budapesten a polgármester a névjegyzék készítésével kapcsolatos feladatkörét a székesfővárosi statisztikai hivatal útján látja el. Az 1930 : XVIII. t.-c. 15. §-a már azonosan rendelkezett a törvényhatósági választók névjegyzékével kapcsolatban és azt is elrendelte, hogy a székesfővárosi