Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 97 tele felesleges, mert a javaslat abban a tekintetben, hogy az üléseket milyen időközökben kell tartani, egyáltalán nem rendelkezik. A (?) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az 1925 : XXVI. t.-c. 22. §-ának (3) bekezdése egy féléven keresztül történt igazolatlan elmaradás esetére mondja csak ki. Ezzel szemben tehát a (T) bekezdés rendelkezése, amely már két egymásután következő ülésről történt igazolatlan elmaradáshoz fűzi a kérdéses jogkövetkezményeket, szigorítást jelent. Ez a szigorítás a központi választmányok munkaképességét kívánja fokozottabban biztosítani. Az elmaradás igazolása kérdésében határozni hivatott szervre vonatkozólag az 1925 : XXVI. törvénycikk nem rendelkezik. Ezt a hiányt pótolja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint az elmaradás igazolása kérdésében a központi választmány határoz. A 19. §-hoz. A 19. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 23. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazza szabatosabb szövegezésben. HL Fejezet, Választó jogosultság. A 20. és 21. §-hoz. A törvényjavaslatnak az országgyűlési kép viselő választ ói jogosultságra és ezzel kapcsolatosan az egyes választói jogcímekre vonatkozó rendelkezéseivel az általános indokolásban már részletesen foglalkoztunk. E helyütt tehát a 20. és 21. §-nak csak azokra a rendelkezéseire kívánunk még kitérni, amelyek az általános indokolásban kifejtettek után még magyarázatra szorulnak. A 20. §. (2) bekezdése a családfenntartói minőség fogalmi meghatározását adja, természetesen kizárólag a választó jogosultság szempontjából. A meghatározás megfelel annak, amit a köztudat általában a családfenntartói minőség alatt ért és így ez a rendelkezés bővebb magyarázatot nem igényel. A 20. §. (3) és a 21. §. (5) bekezdései korhatárra való tekintet nélkül megadják az országgyűlési választó jogosultságot azoknak, akik egyetemet vagy más főiskolát végeztek. Ez a rendelkezés bővebb indokolásra nem szorul, mert kétségtelen, hogy az, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, a legmagasabbfokú iskolai végzettség és az ezzel járó fegyelmezett gondolkodás következéseképpen rendelkezik azzal a megfontolt ítélőképességgel, amely a választójogosultság gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. A 21. §. (2) bekezdésébe felvett rendelkezés természetes. Méltánytalan és visszás is volna, hogy az a nő, akinek férje megfelel a választó jogosultság kellékeinek, csupán azért essék el a választó jogosultságtól, mert férje a fegyveres erőnek stb. tényleges szolgálatot teljesítő tagja és mint ilyennek nincs választójoga. Ami pedig a kizáró okokra vonatkozó rendelkezést illeti, ellentétben állna a kizáró ok hatályának az egyénre irányuló jellegével, hogy a férjre fennálló kizáró ok hatálya a feleség választó jogosultságát is érintse. A 21. §. (3) és (4) bekezdéseibe felvett rendelkezések méltányosak, természetesek és mint ilyenek bővebb magyarázatra nem szorulnak. A 22. §-hoz. A 22. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazza szabatosabb szövegezésben. A trianoni szerződés törvénybecikkelyezése óta már ugyan oly huzamos idő telt el, hogy kétséges magyar állampolgárságát tulaj donképen már mindenki tisztázhatta, mégis ennek ellenére az 1925 : XXVI. t.-c. 3. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést ezúttal is felvettük a törvényjavaslatba, nehogy elhagyásából kifolyólag valakit is sérelem érjen. Képv. iromáaxy. 1935—1940. IX. feötet 13