Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

98 546. szám. A 23. §-hoz, A 23. §. (i) bekezdése az 1925: XXVI. t.-c. 4. §-a (i) bekezdésében foglalt rendelkezésnek felel meg, a természetszerűen szükségessé vált szövegbeli módosításokkal. A 23. §. (2) bekezdése annyiban különbözik az 1925: XXVI. t.-c. 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől, hogy a kivételes elbánás alá eső személyek között nem említi a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottait, az Országos Színész egyesület tagjait, a nyugalmazott magántisztviselőket és végül az 1925 : XXVI. t.-c. 4. §-a (2) bekezdésének 7. és 8. pontjában említett személyeket (akik a Magyarországtól elszakított területről ideköltözve az illetékes hatóságnál nyilvántartásba vétel végett jelentkeztek és akik hadifogságból tértek vissza, ha a'hadifogságban tanúsított magatartásukat igazolták). Ez utóbbi két csoportra vonatkozó rendelkezések ma már elvesztették időSzerűségüket, azoknak felvétele tehát ma már nem volna indokolt. * Ami pedig az előbb említett töfobi kategóriát illeti, az azokba tartozó személyek nagyobb része a §. (2) bekezdésének 4. pontja alapján is részesülni fog a kivételes elbánásban, azokra pedig, akik a kérdéses pontban megállapított előfeltételeknek nem felelnek meg — a törvényjavaslat készítésénél szem előtt tartott elveknél fogva — nem is tartjuk indokoltnak a kedvezmény kiterjesztését. A 24. §-hoz. A választójog szempontjából megkívánt iskolai képzettség igazolásának módját és az ezzel kapcsolatos egyéb szabályokat természetüknél és terjedelmüknél fogva nem volna célszerű a törvénybe beilleszteni. Ezért utalja az (1) bekezdés az említett kérdések szabályozását rendeleti útra, amely rendelkezés egyébként lényegében azonos az 1925 : XXVI. t.-c. 5. §-ában foglalt rendelkezéssel. A (2) bekezdés az 1925 : XXVI. t.-c. 33. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezést tartalmazza szabatosabb szövegezésben és a törvényjavaslat szerkezetének és elveinek megfelelő módosítással. A 25. §~hóz. A 25. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezést tartalmazza szabatosabb és a tényleges helyzetnek megfelelő szövegezésben. A 26. és 27. §-okhoz. A 26. és 27. §. a választójogból kizáró okokat sorolja fel. A kizáró okok meghatározása lényegileg megfelel az .1925 : XXVI. t.-c. 7. §-ában foglalt szabályozásnak. Az áttekinthetőség érdekében azonban a javaslat a választójogból kizáró okokat azok természetéhez képest két §-ba foglalja s ebben a szerkezeti rendszerben különválasztja azokat az okokat, amelyeknek a választójogból kizáró hatálya a közjogi értelmű cselekvőképesség különböző természetű fogyatékosságán alapul s ezektől az okoktól szerkezetileg is elkülöníti a büntetőjogi természetű s büntetőjogi vonatkozású kizáró okokat. A 26. §-ba foglalt kizáró okok lényegileg megfelelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (1) bekezdésének 1—6. pontjában felsorolt kizáró okoknak. A vagyonra vonatkozó rendelkezési jog átmeneti hiányán alapuló kizáró okot azonban, amelyet az 1925 í XXVI. t.-c. 7. §-a (1) bekezdésének 3. pontja csak csőd esetében méltatott a választójogból kizárás szempontjából figyelemre, a javaslat 26. §-ának 3. pontja megállapítja a kényszeregyességi eljárás esetében is, úgyszintén abban az esetben is, amikor a csődnyitást vagyonhiány miatt tagadták meg. Ez a szabályozás ugyanis azon a megfontoláson alapul, hogy nem tarthat számot az ország közügyeinek irányításában való részvételre az, aki nem képes egyensúlyban tartani a saját vagyoni helyzetét. Ebből a szempontból pedig a csőd alatt állással teljesen egy tekintet alá esik a kényszeregyesség alatt állás, úgyszintén áz az eset, amikor a csőd anyagi feltételei megvannak, a csődnyitást azonban az 1881 : XVII. t.-c (csődtörvény) 87. §-a alapján azért kell mellőzni, mert a közadős vagyona még a csődeljárás költségeit sem fedezné. Ennek az alapgondolatnak természetes