Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

342 545. szám. A 29. §-hoz. Ez a §. a hazai és a külföldi társadalombiztosítási rendszerekben általánosan ismert önkéntes továbbiztosításra és önkéntes többletbiztosításra ad lehetőséget. Az önkéntes továbbfizetés lehetővé tételének az a célja, hogy az, akinek biztosítási kötelezettsége megszűnik, biztosítását a várakozási idő kitöltése végett folytathassa, illetőleg már megszerzett várományát gyarapíthassa. Az önkéntes többletbiztosítás a jövőjéről fokozottabb mértékben gondoskodni kívánó — biztosításra kötelezett — munkavállalónak nyújt módot arra, hogy magát önkéntesen magasabb szolgáltatásra is biztosíthassa, öregségi járadékát fokozhassa. A kötelező biztosítás az együvétartozás elvén épül fel és abban az átlagos járulék fiatalra és öregre egyaránt a többi hozzájárulási tényezővel együttesen fedezi a költségeket. A törvényjavaslattal szabályozott kötelező öregségi biztosítás szolgáltatási rendszere a dolog természetéből folyóan a biztosítási viszonyba fiatalkorban belépők szempontjából alacsonyabb járulékot tesz szükségessé, mint azokra, akik idősebb korban lépnek be. A járulék maga nem fedezi az Intézetnek a biztosításból folyó kötelezettségeit. Nem volna tehát indokolt, hogy ha a kötelező biztosítási viszonyból kiesett munkavállaló önkéntesen folytatja biztosítását vagy többletbiztosítással akar magasabb járadékra igényt szerezni, ugyanazokkal a járulékokkal tehesse ezt meg, mint amelyek a kötelező biztosításban irányadók. A kötelező biztosítási viszony járulékai egyébként sem fedeznék az önkéntes továbbiztosítás és az önkéntes többletbiztosítás szolgáltatásait. Az idevonatkozólag kiadandó rendelet tehát csak az életkornak megfelelő járulékok rendszerén alapulhat. III. fejezet. Büntető rendelkezések. A 30—31. §-olchoz. Valamely törvényben megállapított kötelezettségek teljesítését rendszerint büntető rendszabályokkal is szükséges biztosítani. Különösen fontos ez olyan etikai értékű célok elérése érdekében, mint a társadalombiztosítás eszméinek gyakorlati megvalósítása. Ezért mind a hazai, mind a külföldi társadalombiztosítási törvények az előírt kötelezettségek elmulasztását megfelelően büntetik. A 30. §-nak a rendelkezései elsősorban a tudatos visszaéléseket és ezeken felül a súlyos gondatlanságból keletkezett olyan mulasztásokat büntetik, amelyeknek nagyobb arányú elterjedése az öregségi biztosítás pénzügyi egyensúlyának veszélyeztetésére alkalmas. Nem engedhető meg az, hogy egyesek mulasztása miatt a biztosítás célja teljes mértékben ne valósulhasson meg vagy az érdekelt társadalmi rétegekre esetleg súlyosabb terheket legyen szükséges hárítani. IV. fejezet. Vegyes rendelkezések. A 32. §-hoz. Az Intézet ügykörébe utalt biztosítási ágak pénzügyi realitásának fenntartása, valamint a 21. §-ban foglalt rendelkezések helyes végrehajthatósága megkívánják, hogy a szóbanlevő biztosítási ágak pénzügyi vitele egymástól elkülöníttessék, már csak azért is, hogy azok helyzetéről bármikor áttekinthető képet kaphassunk. Minden biztosítás pénzügyi realitásának előfe^étele, hogy a szolgáltatások fedezésére rendelt bevételek megfelelően tartalékoltassanak. Ezt a célt szolgálja e §. (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely megfelelő tartalékalapok létesítéséről gondoskodik. A (4) és (5) bekezdések rendelkezései ezeknek az alapoknak megfelelő kiegészítéséről intézkednek.