Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

342 545. szám. A 29. §-hoz. Ez a §. a hazai és a külföldi társadalombiztosítási rendszerekben általánosan ismert önkéntes továbbiztosításra és önkéntes többletbiztosításra ad lehetőséget. Az önkéntes továbbfizetés lehetővé tételének az a célja, hogy az, akinek biztosítási kötelezettsége megszűnik, biztosítását a várakozási idő kitöl­tése végett folytathassa, illetőleg már megszerzett várományát gyarapíthassa. Az önkéntes többletbiztosítás a jövőjéről fokozottabb mértékben gondos­kodni kívánó — biztosításra kötelezett — munkavállalónak nyújt módot arra, hogy magát önkéntesen magasabb szolgáltatásra is biztosíthassa, öregségi járadé­kát fokozhassa. A kötelező biztosítás az együvétartozás elvén épül fel és abban az átlagos járulék fiatalra és öregre egyaránt a többi hozzájárulási tényezővel együttesen fedezi a költségeket. A törvényjavaslattal szabályozott kötelező öregségi biztosítás szol­gáltatási rendszere a dolog természetéből folyóan a biztosítási viszonyba fiatal­korban belépők szempontjából alacsonyabb járulékot tesz szükségessé, mint azokra, akik idősebb korban lépnek be. A járulék maga nem fedezi az Intézet­nek a biztosításból folyó kötelezettségeit. Nem volna tehát indokolt, hogy ha a kötelező biztosítási viszonyból kiesett munkavállaló önkéntesen folytatja biztosítását vagy többletbiztosítással akar magasabb járadékra igényt szerezni, ugyanazokkal a járulékokkal tehesse ezt meg, mint amelyek a kötelező biztosí­tásban irányadók. A kötelező biztosítási viszony járulékai egyébként sem fedez­nék az önkéntes továbbiztosítás és az önkéntes többletbiztosítás szolgáltatásait. Az idevonatkozólag kiadandó rendelet tehát csak az életkornak megfelelő járu­lékok rendszerén alapulhat. III. fejezet. Büntető rendelkezések. A 30—31. §-olchoz. Valamely törvényben megállapított kötelezettségek telje­sítését rendszerint büntető rendszabályokkal is szükséges biztosítani. Különösen fontos ez olyan etikai értékű célok elérése érdekében, mint a társadalombiztosítás eszméinek gyakorlati megvalósítása. Ezért mind a hazai, mind a külföldi tár­sadalombiztosítási törvények az előírt kötelezettségek elmulasztását megfelelően büntetik. A 30. §-nak a rendelkezései elsősorban a tudatos visszaéléseket és ezeken felül a súlyos gondatlanságból keletkezett olyan mulasztásokat büntetik, ame­lyeknek nagyobb arányú elterjedése az öregségi biztosítás pénzügyi egyensúlyá­nak veszélyeztetésére alkalmas. Nem engedhető meg az, hogy egyesek mulasztása miatt a biztosítás célja teljes mértékben ne valósulhasson meg vagy az érdekelt tár­sadalmi rétegekre esetleg súlyosabb terheket legyen szükséges hárítani. IV. fejezet. Vegyes rendelkezések. A 32. §-hoz. Az Intézet ügykörébe utalt biztosítási ágak pénzügyi realitásának fenntartása, valamint a 21. §-ban foglalt rendelkezések helyes végrehajthatósága megkívánják, hogy a szóbanlevő biztosítási ágak pénzügyi vitele egymástól elkü­löníttessék, már csak azért is, hogy azok helyzetéről bármikor áttekinthető képet kaphassunk. Minden biztosítás pénzügyi realitásának előfe^étele, hogy a szolgáltatások fedezésére rendelt bevételek megfelelően tartalékoltassanak. Ezt a célt szolgálja e §. (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely megfelelő tartalékalapok létesí­téséről gondoskodik. A (4) és (5) bekezdések rendelkezései ezeknek az alapoknak megfelelő kiegészítéséről intézkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents