Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

316 545. zsám. b) a jelen törvény alapján nyújtott valamely szolgáltatást valótlan adat alapján vagy szándékosan törvényellenesen igénybe vesz ; 3. aki a jelen törvény alapján nyújtott valamely szolgáltatás megá'lapításához szándékosan vagy gondatlanságból valótlan adatot nyújt vagy adat rendelkezésre bocsájtását megtagadja ; 4. aki a járulék lerovásának ellenőrzését (17, § (7) bek.) akadályozza vagy meghiúsítja. (2) Ha a jelen §-ban említett kihágások valamelyikét a munkaadó intézkedésre jogosult megbízottja követi el, a büntetést a megbízott ellen kell alkalmazni. 31. §. A 30, §-ban megállapított kihágások miatt az eljárás a kir, járásbíróság hatáskörébe tartozik. IV. fejezet. Vegyes rendelkezések. 32. §. (1) Az öregségi biztosítás az Intézet körében a biztosítás külön ága. (2) Az öregségi biztosítási ágra vonatkozóan évenkint külön eredményszámlát és mérleget kell készíteni. (3) Az öregségi biztosítási ág bevételeiből a következő alapokat kell létesíteni : a) öregségi biztosítási járuléktartalékalap ; b) öregségi biztosítási biztonsági tartalékalap és c) öregségi biztosítási rendkívüli segélyalap. (4) Az öregségi biztosítás járuléktartalékalapjába kell beutalni a 17. §-ban meghatározott járulékokból befolyt összeget, a 18—20. §-okban meghatározott bevételeknek évről-évre biztosítástechnikai számítások alapján az Intézet központi igazgatóságának — a földmívelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott — határozatában megállapított hányadát, az önkéntes tovább-, illetőleg többletbiztosítás alapján befizetett járulékokat, az Intézethez átutalt járuléktartalékokból (díjtartalékokból) származó öszszegeket. Ebből az alapból — az ötévenkint végzett számításoknak megfelelően a biztosítástechnikai értelemben mutatkozó feleslegeket kivéve — csak a törvény alapján járó szolgáltatásokra szabad kifizetéseket teljesíteni. (5) Az öregségi biztosítási biztonsági tartalékalapba kell utalni a (4) bekezdésben említett járuléktartalékalap állagának az ötévenkint végzett biztosítástechnikai felülvizsgálat szerint mutatkozó feleslegét, továbbá az öregségi biztosítási ág évi eredményszámlája feleslegét, a folyósított, de fel nem vett szolgáltatásokat és a folyósított járadékok szüneteléséből származó megtakarításokat. A biztonsági tartalékalap csakis a járuléktartalékalap biztosítástechnikai értelemben vett hiányainak pótlására vehető igénybe. Ha a biztonsági tartalékalap 6,660.000 pengőt meghalad, a többletet a rendkívüli segélyalapba kell átutalni. (e) Az öregségi biztosítási rendkívüli segélyalapba kell utalni a 18., 19. és a 20. §-ban meghatározott bevételeknek a járuléktartalékalap javadalmazasa« valamint a központi eljárási és ügyviteli költségek fedezése után fennmaradó összegét, valamint a 37. §-ban említett bevételi összegeket, végül a jelen törvénybe ütköző kihágások miatt kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegeket. Ez az alap elsősorban a meghalt járadékosok özvegyeinek és hozzátartozóinak (hátramar adott ainak), továbbá öregségük vagy egyébkénti munkaképtelenségük miatt támogatásra szoruló gazdasági munkavállalóknak kivételes segélyezésére és az utóbbiak intézményes gondozására szolgál. A segélyezés közelebbi előfeltételeit a földmívelésügyi miniszter időről-időre rendelettel állapítja meg. 33. §. (1) A járuléktartalékalap vagyona — a földmívelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával — csak a következőképpen helyezhető el: a) a magyar állam által kibocsátott értékpapírokba (kötvényekbe, pénztár-