Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

545. szám. 317 jegyekbe, kincstári jegyekbe, kincstári váltókba); b) olyan meghatározott (fix-) kamatozású más értékpapírokba, amelyek a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinekelhelyezésére alkalmasak (1885:VL t.-c. 13. §-a), ezek között elsősorban mezegazdasági ingatlanokra nyújtott jelzálogos kölcsönök alapján kibocsátott záloglevelekbe és kötvényekbe ; c) a Magyar Nemzeti Bank részvényeibe ; d) az Intézet tulajdonába átmenő, kellő jövedelmet hajtó, tehermentes ingatlanokba. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon — a pénzügyminiszter esetenkinti hozzájárulásával — a járuléktartalékalap vagyonának legfeljebb 40 %-át lehet elhelyezni. (3) A folyó biztosítási kötelezettségek zavartalan teljesítésére szükséges öszszegek, valamint az ezeket az összegeket meghaladó, de az (1) bekezdésben meghatározott módon még el nem helyezett összegek — az utóbbiak átmenetileg — am. kir. postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Központnál és annak tagintézeteinél betétkönyvre, pénztári jegyre vagy folyószámlán helyezhetők el. A földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg évenkint megállapítja, hogy ezeket az összegeket az említett pénzintézetek közül melyeknél, milyen mértékig, illetőleg arányban és milyen feltételek mellett lehet elhelyezni. (4) Az (1)—(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az öregségi biztosítási biztonsági tartalékalap vagyonának, valamint az 1936 : XXXVI. t.-c. 35. §-ában foglaltak alapján létesített díjtartalékalap és biztonsági tartalékalap vagyonának elhelyezésénél is. (5) Felhat almáz tátik a földmívelésügyi miniszter, hogy az 1900: XVI. törvénycikk, valamint az ezt kiegészítő törvények alapján gyűjtött díjtartalék kezelésének módját a pénzügyminiszterre] egyetértőleg rendelettel szabályozza. (6) Az Intézetnél a jelen törvény alapján gyűjtött járuléktartalékalap és biztonsági tartalékalap, az 1936, évi XXXVI. törvénycikk alapján gyűjtött díjtartalékalap és biztonsági tartalékalap, valamint az 1900 : XVI. törvénycikk és az ezt kiegészítő törvények alapján gyűjtött díjtartalék vagyonát, jövedelmeit és költségeit egymástól elkülönítetten kell kezelni és azokról évenkint külön költségelőirányzatot és zárszámadást kell készíteni. 34. §. (1) Ha a munkaadó a jelen törvény alapján biztosítási kötelezettség alá eső munkavállalójával a törvény hatálybalépését megelőző időben a jelen törvénnyel szabályozott öregségi járadékkal azonos minőségű szolgáltatás nyújtásában állapodott meg és a törvény hatálybalépésétől számított egy év alatt az Intézethez benyújtott nyilatkozattal a 17. §-ban említett munkavállalói járulék fizetését magára vállalja és azt viseli, olyan mértékben szabadul a volt munkavállalója irányában szerződéssel elvállalt kötelezettsége alól, amely megfelel az általa a kötelező biztosítási viszonyban viselt járulékokkal a munkavállaló részére szerzett jogigény biztosítástechnikai egyenértékének. Az e címen levonható összeget biztosítástechnikai eljárással az Intézet díjmentesen köteles megállapítana A jelen törvényben szabályozott öregségi járadéktól eltérő szolgáltatást az e § rendelkezései alapján csökkenteni nem lehet. (2) Ha a jelen törvény értelmében biztosításra kötelezett munkavállaló az 1912: VIII. törvénycikkel létesített nyugdíj csoport tagja és az erre a csoportra nézve meghatározott várakozási időt eltöltötte, kívánságára az Intézet a díjak további fizetése alól felmenti azzal a joghatállyal, hogy a biztosítási szoláltatás megnyílta idejében a biztosított a befizetéseinek megfelelő szolgáltatásban részesül. A várakozási időt még el nem töltött