Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-469. Törvényjavaslat a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 13. napján kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről

469. szám. 17 Melléklet a 469. számú irományhoz. Indokolás „a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 13. napján kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Olyan kulturális egyezményeket, amelyek hivatva vannak egyrészt Magyarország, másrészt a vele baráti viszonyt ápolni kívánó államok közt a nemzeti kultúrjavak cseréjét, egymás értékeinek megismerését s ezen keresztül a kölcsönös szellemi gazdagodást és megbecsülést előmozdítani, eddig Lengyelországgal, Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal kötöttünk. A népi rokonságban gyökerező érzelmek s mindazok a tudományos lehetőségek, amelyeket az egymástól évezredek óta elszakadt, de mégis egy tőről sarjadt nemzetek közös kultúrmunkája ígér, továbbá az a természetes óhajtás, hogy ne éppen rokonnépek körében legyünk a legkevésbbé ismertek és tájékozottak, hogy áthidalni igyekezzünk a lehetőség szerint azt a hátrányt, amely abból származik, hogy kisebb nemzetek, bármennyire együttéreznek is, többnyire csak nagy nemzetek nyelvének fogyatékos közvetítése útján ismerhetik meg egymást, úgyszólván parancsoló szükségszerűségnek tűntették fel a rokonnemzetekkel való, máris örvendetesen kifejlődött szellemi együttműködésünknek intézményes keretek közt való rögzítését. Az észt és a magyar nemzet közt a mindinkább elmélyülő baráti kapcsolatok eszmei síkon keletkeztek. A kezdeményezés érdeme a két nemzet ősi múltját felelevenítő történetíróké és nyelvtudósoké. A rokoni érzésben gyökerező lelkesedés volt a további úttörő. Magyarok már a XVII. század során eljutottak Észtország területére: Báthory István lengyel király az ország déli részeit meghódította és seregében magyar katonák is vitézkedtek. A még Gusztáv Adolf által alapított tartui egyetemnek a XVII. és XVIII. században tizenhárom magyarországi* hallgatója is volt, a múlt század derekán pedig Reguly Antal, majd néhány évtizeddel később Hunfalvy Pál utazták be az országot. Előbbi kitűnően megtanulta az észt nyel vet is. A világháborút követően a tartui egyetemen az 1922. évi november havában a magyar nyelv és irodalom tanítására az észt kormány lektori állást szervezett. A lektor keze alól egész sora került ki a nagyar nyelvet jól beszélő fiatal észt tudósoknak. Az 1923. év őszén került a tartui egyetem közigazgatási jogi tanszékére egy magyar tudós, aki az egyetemen magyar intézetet is szervezett és ezzel három Képv. iromány. 1935—1940. VIII. kötet. 3