Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-469. Törvényjavaslat a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 13. napján kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről

18 469. szám. és fél század után újból magyar alapítású intézményt hívott életre; Báthory István lengyel király ugyanis, mint Livónia nagyhercege, 1585-ben az ősi Tartuban létesített gimnáziumot. A tartui magyar intézet kiadásában »Bibliotheca Hungarico-Estica Instituti Litterarum Hungarici Dorpatensis« címmel a kiadványok egész sora jelent meg német, francia és észt szöveggel, amely sorozatnak betetőzése az a hatalmas, 545 oldalt kitevő kötet, amelyet az intézet 1930-ban adott ki. Azok között az idegen nemzetek között, amelyek a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór munkáit saját nyelvükbe átültették, Észtország a hatodik helyen áll: Jókainak 17 kötet regénye jelent meg észt nyelven önálló könyvalakban és 31 regénye vagy hosszabb novellája folyóiratokban és napilapokban. Egy észt középiskolai tanár, aki a háború idején hadifogsága alatt jól megtanulta nyelvünket, egész sor regényt fordított már le észt nyelvre az újabb magyar irodalom köréből. Az észt színházak gyakran hoznak színre magyar darabot. Az 1924—1926. években egyik főiskolai tanárunk mint meghívott rendes tanár a földrajzot adta elő a tartui egyetemen és egy iparművészünk hosszú éveken át tanított kerámiát a tallini állami iparművészeti iskolában. Az Észtországgal kötendő kulturális egyezmény gondolatát az 1936. év tavaszán abban az értelemben kezdeményeztem, hogy ez az egyezmény egyrészt felölelje a más államokkal kötött korábbi kulturális egyezmények bevált rendelkezéseit, másrészt pedig legyen kifejezője a két nemzet rokonságából folyó érzelmi közösségnek is. Sajátos rendelkezése ilyen módon az egyezménynek a rokonnépek napjának az iskolákban való megünneplése, egymás nemzeti ünnepeinek kölcsönös megülése és a finn-ugor kultúrkongresszusok megrendezése. Az egyezmény 16 cikkből áll. Ezek részletesen rendelkeznek a tartui egyetem Magyar Intézetéről és a budapesti báró Eötvös József Kollégium Finn-Ugor Intézetéről, lektorok kölcsönös alkalmazásáról, a Finn-Ugor Tudományos Kutató Bizottság munkásságának előmozdításáról, a tanárcseréről és a tansegédszemélyzet cseréjéről, a csereösztöndíjakról, a nyári egyetemek kölcsönös látogatásáról és a diákcseréről, a tankönyvek barátságos szellemben való szerkesztéséről, irodalmi és tudományos művek fordításáról, színpadi művek és filmek előadásáról, rádióelőadások tartásáról, hivatalos kiadványok cseréjéről, könyvtárak és levéltárak kölcsönös gyarapításáról és használatának előmozdításáról, végül a sportbéli együttműködésről. Az egyezmény aláírása folyó évi október hó 13. napján nyílott alkalom Aleksander Jaakson észt köztársasági közoktatásügyi miniszternek meghívásomra Budapesten történt látogatása során. Az egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat három §-ból áll. Az 1. §. az egyezményt a nemzetközi szerződések törvénybeiktatásakor szokásos módon az ország törvényei közé iktatja, a 2. §. az egyezmény eredeti magyar és eredeti észt szövegét foglalja magában, a 3. §. a törvény kihirdetésére és végrehajtására vonatkozó szokásos rendelkezéseket tartalmazza. Budapest, 1937. évi október hó 26. napján. Hóman Bálint s. h., m. Icir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.