Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről
570 437. szám. natos. Mindezeknél fogva indokolt, hogy a (2) bekezdés a törvény céljára rendelt anyagi eszközök alapszerű kezelését tervezi. Az alapszerű kezelés mellett szól az is, hogy így lehet legalkalmasabban elkerülni a költségvetési hitelek időelőtti elévülésének az éveken át folyamatosan tartó munkálatoknál fennálló veszélyét. A (3) bekezdés indokolásául utalok arra, hogy a kerettervben felsorolt munkálatok összesen 70,000.000 pengőben vannak előirányozva s ehhez járul még az öntözőbirtokosok által elkészítendő részlet-berendezések költségeire adandó állami kölcsönök és segélyekre előirányzott 10,000.000 pengő. A 2. §-hoz. Minthogy későbbi rendelkezések a szükséges munkálatok végrehajtását, úgyszintén az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével kapcsolatos különböző tennivalókat a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal feladatává teszik ; minthogy továbbá a nagyarányú építkezések során felmerülő kifizetések a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb eljárást kívánják, ennélfogva a 2. §. (1) bekezdése az öntözési alap tekintetében az utalványozás jogát a Hivatal elnökének adja meg. A (2) bekezdés annak az indokolt kívánalomnak óhajt eleget tenni, hogy az országgyűlés a hatalmas pénzáldozatok eredményességéről meggyőződhessék. A (3) bekezdés indokolásra nem szorul. A 3. §-hoz. Az öntözéses gazdálkodásnak az ország egész mezőgazdaságára kiható rendkívüli jelentősége, az annak megvalósításához szükséges munkálatok által szakszerűségi szempontból megkívánt különös követelmények, valamint a végrehajtás rugalmassá tétele és gyorsasága mind amellett szólnak, hogy a tennivalók végrehajtására önálló hivatali szerv rendeltessék. Ezek a szempontok vezették a kormányt, amikor a folyó évi április 27-én 2.850/1937. M. E. szám alatt kelt rendeletével felállította a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalt. Kézenfekvő, hogy a megalkotandó törvény gyakorlati végrehajtása erre a hivatalra bízassék, s hogy ennélfogva a Hivatal szükségletei az öntözési alapból fedeztessenek. Önálló öntözésügyi hivatal létesítését, illetőleg fenntartását indokolja az is, hogy a végrehajtandó munkálatok során nemcsak szorosan vett mérnöki tevékenységet kell végezni, hanem agrogeológusok, talaj vegyészek, gazdák s ezenkívül kisajátítási, szervezési propaganda, szakoktatási, értékesítési stb. ügyekben jártas személyzet munkájára is szükség van. Az ilyen szétágazó ügykört természetesen csak különböző képzettségű és különböző szolgálati ágazatokba tartozó szaktisztviselők képesek ellátni s ezek együttes tevékenységre való alkalmazása legcélszerűbben az öntözési célra szervezett külön hivatal keretében történhetik. A hivatal jelentőségénél és elnökének hatáskörénél fogva indokolt, hogy a (2) bekezdés szerint az elnököt az államfő nevezi ki. A javaslat kimondja, hogy a hivatal elnöki állása az országgyűlési képviselői tiszttel nem összeférhetetlen. Nem látszik ugyanis célszerűnek, hogy a törvényhozás tagjai a hivatal vezetéséből kizárassanak. A (4) bekezdés indokolásául megjegyzem, hogy az elnök illetményeinek megállapítása összefügg az elnök állása és működése részletes szabályainak megállapításával, A 4. §-hoz. Ez a §., amidőn az Öntözésügyi Hivatal személyzetének összeállításáról rendelkezik, figyelemmel van egyfelől arra, hogy az igényelt szakerők egy jelentős része állami szolgálatban áll, másfelől arra, hogy a szaktisztviselőkből kiállítható létszám nem lesz elégséges a feladatok elvégzéséhez s így kiegészítéséről, továbbá utánpótlásról is kell gondoskodni, s meg kell adni a lehetőségét annak is, hogy az öntözés ügyének közszolgálatban nem álló szakemberek is megszereztessenek.
