Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről
437. szám. > 571 Az 5. §-hoz. Az (i) bekezdés nem igényel indokolást. A (2) bekezdés a Hivatal intézkedéseinek kívánatos gyorsaságát és hatékonyságát szolgálja. A 6. §-hoz. Az öntözőművek létesítése mellett a törvényjavaslatnak nem kevésbbé fontos célja, hogy a kész művek az öntözőgazdálkodás érdekében minél eredményesebben igénybevétessenek, kihasználtassanak. A kihasználás jogilag akként történnék, hogy az Öntözésügyi Hivatal öntözővizet szállít az öntözhető területen gazdálkodóknak, illetőleg az ott működő öntözési társulatoknak. A szállítási feltételek megállapítását a 6. §. a Hivatal és az érdekeltek közötti szerződésekre bízza, mert az esetek sokféleségével kell számolni s így a jogszabállyal való megállapítás nehézkes lenne. Mindamellett a Hivatalnak elvként kell szem előtt tartania, hogy azonos körülmények között azonos feltételekkel szerződjék. A 7. §-hoz. A nagy befektetéssel megépülő állami öntözőművek kedvező kihasználása érdekében indokoltnak tartom az öntözőtársulatok alakításának és működésének megkönnyítését. Evégből a tárgyalt szakasz egyfelől elhárít bizonyos fennálló jogi akadályokat, másfelől az öntözési társulatokra is kiterjeszti vízjogunk egyes olyan jogszabályait, amelyek eddig csupán a vízrendezésre, valamint a lecsapolás céljából alakult társulatokra vonatkoztak. Az 1885 : XXIII. t.-c. 131. §-a szerint a kisebbség ellenében csak kétharmados területi többség, s csak akkor alakíthatta meg az öntözési társulatot, ha kizárólag rétet és legelőt vontak be, ha a munkálatok legalább 100 katasztrális holdra terjedtek s ha a kisebbség belépése a munkálatok célszerűségéhez kellett. Javaslatom ezzel szemben megelégszik egyszerű területszerinti többséggel, elejti a művelési ágra s a területnagyságra vonatkozó megszorításokat, de a célszerűségi előfeltétel mellé helyezi azt a további előfeltételt is, hogy az öntöző vízitársulat megalakulását kívánó érdekelteknek az összes érdekeltek egyharmadát kell képviselniük. A (2) bekezdésben foglalt ez a két előfeltétel, továbbá az 1885 : XXIII. t.-c. 132. §-ának a kilépést és a kilépő kártalanítását szabályozó rendelkezései kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a kisebbség jól felfogott, méltányos érdekei nem fognak sérelmet szenvedni. Az 1900: XXX. t.-c. rendelkezései az öntözési társulatot az érdekeltek számára sokban — különösen a kölcsönök biztosításának vonatkozásaiban — terhessé tették s ennek folytán nem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy az ilyen társulati jogviszonyokat szabályozzák. Ezzel szemben az 1885 : XXIII. t.-c. 84. §-ának a szavazat joga, 117. §-ának a miniszteri felügyeletre, 121. §-ának a járulékok előnyös kielégítéssel bíró dologi teherként való biztosítására és 124. §-ának a működés folytonosságának biztosítására vonatkozó rendelkezései az idézett törvénycikk egyéb, az öntözési társulatokra már annak idején kiterjedt rendelkezéseivel együtt a javaslat céljai szempontjából teljesen megfelelőknek és kielégítőknek mutatkoznak. A 8. §-hoz. Az Öntözővíznek-az érdekeltek által való igénybevétele az öntözni kívánt birtokokon is megfelelő berendezések létesítését feltételezi. Minthogy gazdasági viszonyaink között a birtokosok erre kellő anyagi erővel előreláthatólag nem rendelkeznének s így az öntözőművekre fordított hatalmas állami befektetések könnyen kihasználatlanok maradnának, az (1) bekezdés az öntözésre berendezkedni kívánó érdekeltek állami támogatását teszi lehetővé. E célból kölcsönök és segélyek nyújtására 10,000.000 pengős keretet állapít meg. Minthogy a részletberendezések kataszteri holdankénti költsége 80—100 pengőre becsülhető, az előirányzott összeg 100—125 ezer kataszteri holdnyi öntözésnek teljes összegű kölcsönnel való berendezését teszi lehetővé. Kisebbarányú hitelnyújtás esetén a fenti területet még megnövelni lehet. Erre azonban más mód is nyílik mert az öntözési alapba vissza72*
