Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről

437. szám, 569 elő. A közterheket és az esetleg fizetett bért figyelmen kívül hagytam, mert ezeket a gazdának akkor is fizetnie kell, ha nem is öntöz. Ezek után áttérek a csatornarendszerből várható jövedelmekre. Ezek közvetlenek és közvetettek. Közvetlen jövedelmet jelent: az öntözőgazdák által a csatorna vizének használatáért fizetendő évi díj (vízdíj), azonkívül a kisajátított területeken várható gazdasági, továbbá a tározók és a csatorna halászatából várható bevételek s végül a hajózási illetékek. A csatornarendszer teljes kihasználása esetén a befektetett tőke is hozna az államkincstárnak bizonyos, bár mérsékelt, kamatjövedelmet. Ez ugyan csak hoszszabb idő múlva fog bekövetkezni, de a befektetésnél mérlegelni kell azt a nemzeti érdeket is, ami az öntözések elterjesztéséhez fűződik. A fenti közvetlen bevételeket kiegészíthetik azok a közvetett jövedelmek, amelyek az öntöző gazdákra eső többletjövedelem után az államkincstárnak jutnának. Ilyenek a területek értékemelkedése, a jövedelem várható emelkedése s ezeken kívül a mai gyéren lakott területek benépesedésével beálló fokozottabb termelés után a fogyasztási, forgalmi adókban és egyéb állami bevételekben bekövetkező emelkedés, melyek számszerű összege ma még nem becsülhető meg. Nagyjában hasonló képet rajzolhatnék a szivattyútelepekkel, továbbá a Körös folyó csatornázásával kapcsolatos öntözések jövedelmezőségéről s ezért ezek részletezésétől eltekintek. A kisebb szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőrendszereknél azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kísérleti jellegű berendezések és az ezekre eső befektetés sem túlzott összegű. Lényeges szempont az is, hogy a tervezett összes munkálatok kereken 23 millió köbméter földmozgósítással járnak s összesen 5*7 millió kubikosnapszámot és sok egyéb munkaalkalmat is jelentenek vagyis a munkálatok végrehajtása az alföldi munkanélküliség tekintetében éveken át jótékony hatással fog jelentkezni. Igyekeztem általános képet adni a munkálatok szükségét indokoló tényezőkről s azok megvalósításával járó kiadásokról és a befektetések várható pénzügyi mérlegéről. Ezekhez még csak annyit fűzök hozzá, hogy az ilyen nagy horderejű, de gyümölcsöket csak későbben hozó nagy beruházások létrejötténél a kormányzat előrelátásának kell közreműködnie. Ez az előrelátás az állam közreműködésével a magyar mezőgazdasági termelés jövő fejlődését akarja biztosítani és ehhez olyan kezdeti állapotot kíván megvalósítani, amely elég ahhoz, hogy a további fejlődést a megerősödött mezőgazdaság jórészt a maga erejéből is létrehozza. II. RÉSZLETES INDOKOLAS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat 1. §-a megállapítja az alkotandó törvény célját és gondoskodik annak pénzügyi biztosításáról. Az (i) bekezdés nem, részletezi azokat a munkálatokat, amelyeket az általános indokolásban ismertetett keretterv felölel, mert a vízimunkálatok természete általában kizárja egy előre megállapított tervhez való szoros ragaszkodás lehetőségét. Számolni kell tehát azzal, hogy az öntözéses gazdálkodás lehetővététele érdekében szükséges munkálatok is kisebbnagyobb változásokkal fognak megépülni. Az öntözéses gazdálkodás lehetővétételére és támogatására irányuló tevékenység tartós és önálló célt szolgál. Ennek érdekében széleskörű önállósággal bíró hivatali szerv fog eljárni, A befektetések idővel mind több és több gyümölcsöt fognak hozni, amelyeknek az öntözéses gazdálkodás céljaira való. lekötése M^ár Kópv. iromány. 1935—1<940. VII. kötet. 72