Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről
568 437. szám. fejlődő Körös-vidékre nézve azonban a hajózásnak felfelé való biztosítása igen fontos érdek. Ezért terveztetett Békésszentandrás községnél egy második duzzasztómű, amely a folyó vízszínét 81*50 m A. f. magasságra emeli s ezáltal nemcsak a hajózást teszi Békés községig lehetővé, hanem a felduzzasztott vízszín segítségével a már meglevő holt-medrek és vízvezető csatornák nyári vízellátását is. Utóbbi révén a Körös—Tisza-szögben kereken 25.000 kat. holdnyi öntözés berendezése válik lehetségessé. E harmadik munkacsoport költségeire 7 millió pengőt irányoztam elő.' Nem mulaszthatom el, hogy reámutassak arra, hogy az utóbbi munkálatok által érintett vidék egy része valóságos ínséges gócpont, ahol az öntözéses gazdálkodás bevezetése nemcsak mezőgazdasági, hanem szociális szempontból is nagy horderejű. Az öntözéses gazdálkodás sokkal több munkást foglalkoztat, mint a jelenlegi gazdálkodási mód s ezért remélhető, hogy az öntözések elterjedésével ennek a vidéknek munkanélkülisége is lényegesen csökkenni fog. A felsorolt három munkacsoport munkálatainak előirányzott összege 70 millió pengő. Ezt kiegészíti a részlet-munkálatok céljaira a gazdák rendelkezésére bocsátandó 10 millió pengő, úgy, hogy a javaslatban foglalt munkálatokra az előirányzat végösszege 80 millió pengő. Röviden még reá óhajtok mutatni az öntözések jövedelmezőségére. Az öntözés sikerének első feltétele, hogy a vízellátás a legszárazabb időszakokban is kielégítse a növényzet vízigényét. Az öntözések jövedelmezősége az előző feltételtől függ. A tervezés során megfelelő tározómedencék létesítésével gondoskodás történt, hogy a rendszeres vízellátás akkor is meglegyen, ha a Tisza-folyó vízhozama anynyira csekély, hogy a hajózás szükségletének kielégítése után, az öntözésre nem vehető ki víz. Ez oldalról tehát az öntözések sikere nincs veszélyeztetve. A jövedelmezőség kérdésénél két fontos szempontot kell figyelembe venni. Ezek elseje az, hogy az éghajlati feltételek és a termelési és éghajlati viszonyok nálunk egészen mások, mint a nyugateurópai öntözéseknél s ezért az ott elért legkedvezőbb eredményeket nem szabad a magyar öntözések jövedelmezőségénél alapul venni. Másik fontos szempont, amit nem szabad szem elől téveszteni, az, hogy az öntözési kultúra elterjedése csak a mezőgazdasági termelés belterjességének növekedésével áll elő. Ezért nem várhatjuk, hogy nálunk kezdetben mindjárt a belterjes szántóföldi és kertészeti öntözések legyenek túlsúlyban. Kezdetiben a külterjesebb, könnyebben értékesíthető terményeket adó öntözési kultúrákra kell támaszkodni. Ilyenek az öntözött rétek, továbbá az öntözéssel gyakorolt szántóföldi takarmánytermelés (lucerna, lóhere stb.)A vízbeszerzés költségét az általam kontemplált alapon egy kataszteri hold öntözésénél a következő évi kiadások adnák: 1. a gazda által befektetett 100 pengő költség amortizációja és fenntartásra 8P 2. évi átlagos állami vízdíj 10» 3. kezelési költségekre 2» Összesen 20 P Ez az összeg mérséklődhetik, ha a gazda öntözési államsegélyben részesül, vagy a szükséges munkálatok egyrészét maga végzi. Ha ezt az összeget levonásba hozzuk a terméstöbblet értékéből, jogosan feltehető, hogy a gazda számára katasztrális holdanként új jöyedelemtöbblet áll
