Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről
437. szám. 567 a tervek úgy készültek, hogy ez a lehetőség is megvalósuljon. Ennek a csatornarendszernek előirányzott költsége 58 millió pengő, ami azt jelenti, hogy egy kataszteri holdnyi öntözésre 290 pengő bruttó befektetés esik. Ha azonban leszámítjuk a hajózásra eső és mintegy 6 millió pengőre tehető költséget, az öntözésre eső befektetés 52 millió és az egy kataszteri holdnyi költség 260 pengőre csökken. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a békeévekben az alföldi öntözések gazdaságosságának felső határát 500 aranykoronára tették. A közelmúltban volt olyan terv, amely az egy kataszteri holdra eső befektetést 1*4 millió holdnyi öntözés megvalósításánál 538.6 pengőre, 740.000 kat. holdnyi öntözésnél pedig 589 pengőre vette s amellett ennél a tervnél a csatornákon való hajózás nem volt tervbevéve. A kormány által elfogadott keretterv szerint az öntözés összes költsége a részletberendezésekkel együtt sem több 360 pengőnél (260+100 pengő), ami lényegesen alacsonyabb az előzőkben említett összegeknél. Hangsúlyozni kívánom, hogy az elkészített keretterv nem jelent minden részletében végleges állásfoglalást és azt, hogy a részletes tervezések során nem lehetne attól eltérő megoldásokat elfogadni, mert az ilyen nagyszabású alkotás végleges tervét megfelelő vizsgálatoknak és tanulmányoknak kell megelőzniök. Ezeket a széleskörű alapvető tanulmányokat a kormány által javaslatomra már felállított M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal fogja végezni s az esetleg szükséges tervmódosítások ezekhez képest fognak megtörténni. Nyilvánvaló, hogy a nagy öntöző- és hajózócsatorna építése a törvényjavaslatban előirányzott évi fedezet és a műszaki lehetőségek, valamint a hoszszabb időre terjedő előtanulmányok miatt 12—15 évig fog tartani, bár kétségtelen, hogy annak egy részét már hamarabb lehet az öntözés szolgálatába állítani. Ma még nincs annyi öntözőgazdánk, hogy 200.000 holdnyi öntözés gyors berendezését remélhetnők s ezért gondoskodni kívántam arról is, hogy gazdáink gyorsabban megépíthető öntözőművekhez jussanak s azokon addig is, amíg a nagy öntözőrendszer elkészül, hozzászokjanak az öntözéshez és megfelelő gyakorlatot is lássanak. Erre a célra szolgálna két szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőcsatorna, amelyek egyike a Középső-Tiszán, másika pedig a Tisza alsóbb szakaszán épülne. A felső szivattyútelep másodpercenként 6 köbméter vizet emelve, 20.000 kataszteri hold öntözését látná el, míg az alsó 4 köbméter vízzel 13.700 kataszteri holdat. Egyik telep két éven belül üzembe helyeztetnék és módot adna az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban még szükséges gyakorlati kísérletek és tanulmányok végrehajtására. A két szivattyútelep és a hozzájuk tartozó csatornarendszer építésére, továbbá az említett tanulmányok végrehajtására összesen 5 millió pengőt irányoztam elő. A szivattyútelepekkel kapcsolatos öntözéseknél az egy kataszteri holdra eső befektetés a 150 pengőt sem éri el s így látszólag olcsóbb, mint a nagy öntözőrendszer, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a szivattyúzás miatt minden évben még 8'—10 pengő üzemi költséggel is számolnunk kell. Utóbbi tőkésítése 160—-200 pengőnek felel meg, vagyis végeredményben a szivattyúzással való vízellátás sem olcsóbb s amellett a nagyobb kiterjedésű területek rendszeres vízellátására is kevésbbé alkalmas, mint a duzzasztóműves. A kerettervet a Hármas-Körös hajózhatóvá tételére szükséges, továbbá a Körös folyó vízszínének felduzzasztása következtében előálló Öntözési lehetőségek érdekében létesítendő munkálatok egészítik ki. A Hármas-Körös torkolatánál még a háború előtti évtizedben épült egy duzzasztómű, mely a hajózást felfelé Öcsöd községig biztosítja. A gazdaságilag
