Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről

437. szám. 563 Az alföldi vízjárta területek mentesítése 1846-ban indult meg és a történelmi Magyarország ezt a hatalmas munkát a XX. század fordulójáig csaknem teljesen befejezte. 1918-ig kereken 6*5 millió kataszteri hold ármentesítése történt meg s ebből a hatalmas területből Trianon után is 3*76 millió kataszteri hold maradt a csonka országban s azóta ez a terület 4"12 millió kataszteri holdra növekedett. A mezőgazdasági termelés szempontjából ez a hatalmas munka azt jelentette, hogy azt a 4 millió kataszteri holdnyi területet, amely az ármentesítés előtt csak külterjes legelő- és rétgazdálkodásra volt alkalmas, nagyrészben szántóföldi művelés alá lehetett fogni és az így szaporodó termőföld az egyre szaporodó népesség szükségletét bőven tudta fedezni. Megnevezés 1850 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Az ország népessége millió lélek.... 1 km

2-re eső népsűrűség 11*6 40*8 18-8 13*7 48-2 21*2 2*04 13'8 48*8 24*9 3*7 15*3 53*9 24*9 16*8 57*6 26*4 1*5 18*3 64*6 29*8 2*6 8*0 86*5 10*8 8*7 94*3 10*8 A művelés alatt álló terület millió kat. holdban 11*6 40*8 18-8 13*7 48-2 21*2 2*04 13'8 48*8 24*9 3*7 15*3 53*9 24*9 16*8 57*6 26*4 1*5 18*3 64*6 29*8 2*6 8*0 86*5 10*8 8*7 94*3 10*8 A termőföld szaporodása egy évtized alatt millió kat. hold 11*6 40*8 18-8 13*7 48-2 21*2 2*04 13'8 48*8 24*9 3*7 15*3 53*9 24*9 16*8 57*6 26*4 1*5 18*3 64*6 29*8 2*6 8*0 86*5 10*8 8*7 94*3 10*8 11*6 40*8 18-8 13*7 48-2 21*2 2*04 13'8 48*8 24*9 3*7 15*3 53*9 24*9 16*8 57*6 26*4 1*5 18*3 64*6 29*8 2*6 Mint a kimutatásból látható, a termőföld szaporodása a múltban arányban állt a népesség szaporodásával. Hogy ez a törvényszerűség mennyire fennáll, mutatja az, hogy 1870-től 1890-ig az ármentesítés fejlődése fokozottabb lévén, mint amennyit a népszaporodás kívánt volna s ezért az 1880—1890-ig terjedő évtizedben az ármentesítés munkája is szünetelt. Üjból csak akkor kezdődött meg, amikor a népszaporodás ismét erőteljesebb lett. Az ármentesítés munkája a szántóföldi termelést hozta előtérbe. Ezt nagyban előmozdította az 1880-as évek kedvező búzakonjunktúrája s ezzel kapcsolatban búzánk kiviteli lehetősége, ami ebben az időszakbán a zöldmező-gazdálkodást teljesen háttérbe szorította. Midőn azonban a századforduló után a tengerentúli államokban nagyarányú és gépesített búzatermelést vezettek be, a magyar búza kivitele mind nehezebbé vált és a világpiacon nagyon erős versennyel kellett a küzdelmet felvennie. Trianon után a helyzet megváltozott és a népesség erőteljes szaporodásával arányban nem tudunk újabb termőföldeket állítani a termelés szolgálatába. De súlyosan esik latba a szóbanforgó kérdés elbírálásánál hazánk éghajlatának szerepe, nevezetesen az Alföld csekély és amellett szeszélyes csapadékelosztása is. Hazánk éghajlata a mezőgazdasági termelésre a meleget és a napfényt tekintve, kielégítő, míg a növényzet fejlődéséhez szükséges csapadék — ennek évi átlagos értékét tekintve — körülbelül azon a határon van, ami a rendszeres termelést még lehetővé teszi. Sajnos azonban a csapadék eloszlása a termelés időszakában rendkívül szeszélyesen változik. Egyes nagyobb záporok nagymennyiségű vízhozamát a növényzet csak kis részben tudja hasznosítani, a nyár második felében elég gyakran bekövetkező esőhiányok pedig a növényzet fejlődését a vízhiány miatt hátráltatják és végeredményben a terméseket csökkentik, esetleg meg is semmisítik. Hazánk csapadékviszonyai miatt az évi termések az átlag körül nagymértékben ingadoznak és a termelés nélkülözi azt a biztonságot, ami nélkül 71*