Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-388. A m. kir. miniszterelnöknek az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

346 388. szám. A kérdőív a beteg személyi és szociális viszonyaira, életmódjára (dohányzás, ital), családjára (rokonok megbetegedései), eddigi betegségeire, kezelésére stb. vonatkozóan tesz fel kérdéseket. Az adatgyűjtésre két kérdőív szolgál. Az egyiket (9. sz. melléklet) a gyakorló orvosok töltik ki, a másikat (10. sz. melléklet), pedig, mely már a szövettani vizsgálatokról és a műtéti beavatkozásról is tartalmaz kérdéseket, a kórházak, illetőleg gyógyintézetek állítják ki. Az adatszolgáltatók tehát részben magánszemélyek. A fővárosra vonatkozó adatoknak begyűjtését és feldolgozását Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala fogja végezni, melynek — munkatervi felhatalmazás nélkül — már 1936 január l-e óta van ilyen adatgyűjtése. 5. (4. b) A külföldre irányuló utasforgalom statisztikája. A Központi Statisztikai Hivatal feldolgozza azoknak az ellenőrző lapoknak adatait, melyeket a 4.490/1935. M. E. számú rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Bank részére minden külföldre utazó magyar állampolgár kitölteni tartozik. Ez a feldolgozás a külföldre utazóknak külföldön felhasznált fizetési eszközeiről fog tájékozódást nyújtani. Az adatszolgáltatók magánszemélyek. 6. (4. c) A belföldre irányuló utasforgalom (idegenforgalom) statisztikája. Ez az adatgyűjtés a Magyarországot felkereső külföldiek számának, állampolgárságának, az utasforgalom időszakonkénti hullámzásának, az utasok társadalmi jellegének s ittartózkodásuk tartamának statisztikai megfigyelését célozza. Eredményei közigazgatási, gazdasági, kulturális és nemzeti propaganda stb. szempontokból lesznek hasznosíthatók. A külföldiek érkezésének és távozásának kötelező bejelentése alkalmával és a bejelentés alapján az illetékes hatóságok statisztikai lapot töltenek ki, (11.—13. sz. melléklet), amelyet tíz naponként a Központi Statisztikai Hivatalnak küldenek meg. A csoportosan érkezőkről a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság szolgáltatja a megfelelő adatokat. Az adatszolgáltatás e szerint csak közvetve magánszemélyek bevallása. 7. (8. a) Általános mezőgazdasági munkabérstatisztika. Az adatgyűjtés a mezőgazdasági munkásság legfontosabb, gyakran egész évi ellátását jelentő munkabéreit kívánja megállapítani. Az adatgyűjtésnél használt felvételi füzet (14. sz. melléklet) a gazdasági cselédek általános adatain kívül az aratási, hordási, cséplési munkabérekre, a szálastakarmány és kapásnövény termelésnél jelentkező munkabérekre, a mezőgazdasági napszámbérekre, a sommásmunkabérekre, a részesek és dohánykertészek munkabéreire és a munkaerők számára, valamint a munka időtartamára nézve vet fel kérdéseket. Az adatgyűjtés-általánosan egyelőre csupán az 500 kat. holdnál nagyobb gazdaságokra fog szorítkozni s csak kivételesen, képviseleti adatok nyerése céljából terjeszkedik ki az adatszolgáltatásra alkalmas kisebb gazdaságokra. Az adatgyűjtés a gazdálkodóknak, tehát magánszemélyeknek, közvetlen és egyéni bevallásán alapul. 8. (8. b) Mezőgazdasági cselédek képviseleti bérstatisztikája. Az adatgyűjtés a gazdasági cselédek és azok családtagjainak tényleges munkakeresetéről kíván adatokat szerezni. Célja megállapítani a gazdasági cselédek szociális helyzetét, családi viszonyait, s helyenként szélsőségeket mutató kereseti viszonyait. Az adatgyűjtés (15. sz. melléklet) az általános munkabérstatisztikai adatszolgáltatásra felhívott gazdaságokban alkalmazott cselédeknek csak körülbelül 10%-os hányadától kíván adatokat begyűjteni, akként azonban, hogy a begyűjtött adatok jellemzőek legyenek a mezőgazdasági cselédek egész tömegének népesedési és szociális viszonyaira, a családfők alkalmazási minőségére, az alkalmazás