Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-388. A m. kir. miniszterelnöknek az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

388. szám. 347 időtartamára és a természetbeni járandóságokra. Az adatokat, úgy mint az általános mezőgazdasági munkabérstatisztikánál, kiszemelt gazdaságok fogják szolgáltatni ; az adatgyűjtés tehát magánszemélyek bevallásán alapul. 9. (8. c) Szőlőmunkások munkabérstatisztikája. Az adatgyűjtés a szőlőmunkások munkabérviszonyairól fog országos áttekintést nyújtani, s alkalmas lesz a szőlőmunkáért fizetett béreknek vidékenként való összehasonlítására és a szőlőmunkások kereseti viszonyainak vizsgálatára is. A kérdőív (16. sz. melléklet) munkanemenként tudakolja a szőlőmunkások bérét és külön vizsgálja a vincellérek keresetét. A kérdőívet a községi elöljáróságok állítják ki, tehát az adatgyűjtés csak közvetve alapul magánszemélyek bevallásán. 10. (8. d) Aratási szerződések statisztikája. Az aratási szerződések a nemzeti termelés legfontosabb munkaszakaszának feltételeit állapítják meg. Ezek a feltételek vidékenként, sőt részben gazdaságonként is eltérők. Ezért mind gazdasági, mind pedig szociális szempontból fontos, hogy róluk országos áttekintés álljon rendelkezésre. Az aratási szerződések statisztikája a képviseleti módszert alkalmazza, vagyis nem az aratási szerződések egész tömegéről gyűjt adatokat, hanem csupán azoknak vidékek, gazdasági típusok stb. szerint kiválogatott oly csoportjairól, amelyek a szerződések egész tömegének megállapodásairól megközelítő tiszta képet tudnak nyújtani. A kijelölendő szerződéseknek egy másolati példányát a községi jegyzők küldik be a Központi Statisztikai Hivatalhoz. 11. (9.) Idénymunkások vándorlási statisztikája. Az adatgyűjtés az elszerződött mezőgazdasági vándormunkások adatait tudakolja abból a célból, hogy azok a mezőgazdasági munkaerők idény vándorlásáról, nevezetesen : a vándormozgalmak kiinduló helyeiről, a kirajzott tömegek nagyságáról, a vándorlás irányáról, az idényszerű letelepedésekről és a munkaviszonyokról tájékoztassanak. A kérdőív (17. sz. melléklet) a munkások állandó lakóhelyére, nem szerinti megoszlására, a munkanemre és a munkaidő tartamára vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. Az adatgyűjtés a földmívelésügyi minisztérium által eddig folytatott ilyirányú adatgyűjtés továbbfejlesztését jelenti. A kérdőíveket a községi jegyző tölti ki a munkavezető bemondása alapján. Az adatokat tehát csak közvetve szolgáltatják magánszemélyek. 12. (11.) Mezőgazdasági munkaviszályok statisztikája. Az adatgyűjtés célja, hogy a mezőgazdasági munkabeszüntetésekről, melyek nemcsak magángazdasági, hanem közgazdasági jelentőségű károkat is okozhatnak, tájékoztasson. A kérdőív (18. sz. melléklet) a munkaidőre, a gazdasági üzemre, a munkabeszüntetés időtartamára, a résztvevő munkások számára és a gazdasági veszteségekre vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. A Statisztikai Hivatal a munkabeszüntetésekről azokból a jelentésekből fog tudomást szerezni, amelyeket, a közigazgatási hatóságok a földmívelésügyi minisztériumnak esetenként tesznek és akérdőíveket is e jelentések alapján fogja az érintett gazdaságoknak kitöltés végett megküldeni. Az adatgyűjtés tehát magánszemélyek adatszolgáltatásán alapul. 13. (12.) A munkaviszonyból származó vitás ügyek forgalmi statisztikája. Az adatgyűjtés a gazdasági és ipari munkaviszonyból származó vitás ügyek számáról szól. Az adatgyűjtés az első előkészítő lépés abban az irányban, amely a munkaviták gyakoriságának, magán- és közgazdasági jelentőségének, szociális természetének megismerésére vezet. A folyó évben ezzel a kérdőívvel csupán az ügyforgalmi adatok tiidakoltatriak. 44*