Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-387. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

234 387. szám. 1. A telektulajdonos az utcaszélesbítéshez, illetőleg utca nyitásához netán szükséges területszolgáltatást — de legfeljebb telkének egyharmada erejéig — az építésügyi hatóság által alkalmazott szabályok szerint köteles teljesíteni és valamely telektömbnek a telektulajdonos kérelmére új utca nyitás útján való megosztása esetében azonfelül az új utcát burkolattal, csatornával, vízvezetékkel és világítással saját költségén ellátni. 2. A telektulajdonos köteles abban az esetben, ha a hatóság új utcát nyit és az utca területének megszerzése céljából kisajátításokat végez, a kisajátításokkal kapcsolatban felmerülő összes költségeknek a telekre eső aránylagos részét a hatóságnak megtéríteni. 3. Ha a beépítendő telek meglévő telkeknek felosztása, vagy új utca nyitása folytán keletkezett, az új telek szélessége legalább 15 méter, mélysége pedig legalább 40 méter legyen. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak az 1934. évi május hó 29.-e előtt már kialakított telkekre. 4. A telken, az utcától számított 40 méter mélységen belül levő összes épületeket teljesen le kell bontani és a telket 40 méter mélységig teljesen ki kell üríteni. 5. Az új épületet a szabályozási tervben megállapított építési vonalba és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által meghatározott épületmagassággal kell építeni. 6. Az épület az utcától számítva legfeljebb 14 méter mélységű lehet, a lépcsőház, vagy liftház kivételével, amely a szomszédos telkektől legalább 3 méter távolságban a 14 méteres mélységet legfeljebb 3 méterrel túllépheti. 7. A 40 méternél nagyobb mélységű telek a 14 méter mélységen túl is beépíthető úgy, hogy az összes beépítési terület a telek területének egyharmadát nem haladhatja meg. 8. Az épület mélységét korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a III. (i) bek. b) pontja alatt felsorolt területeken emelendő családi házakra. Ezeken a területeken azonban, tekintet nékül a telek nagyságára, annak csak egyharmadát szabad beépíteni. 9. Az épületet vízvezetékkel, csatornával és villanyvilágítással kell ellátni. 10. Olyan helyiség, amelynek padlószintje a környező talajszinttől számítva 90 cm-nél mélyebben van, üzlet és műhely céljára fel nem használható. 11. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben előírt nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 12. pont külön rendelkezik. 12. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely —• beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetméter alapterületet meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 13. A kétszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, a kétszoba-hallos lakásoknál nagyobb lakásokban pedig az építésügyi szabályrendeletben előírt területű, önálló cselédszobát kell létesíteni. 14. A szobák —• ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 1.5 négyzetméter legyen. 15. A mellékhelyiségek világosak vagy megfelelően megvilágíthatok és kellően szellőztethetők legyenek. 16. A bérházakban minden 20 lakáshoz —• ebből a szempontból két garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre.