Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-387. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
387. szám. 235 17. A szénfűtésre szolgáló berendezés (füstmentes központi fűtés, továbbá a lakásfűtés, kályha, takaréktűzhely, fürdőszobakályha) hazai szén vagy hazai széntermékek használatára legyen alkalmas. A rendkívüli ideiglenes házadómentességnek nem feltétele az, hogy az épület szénfűtésre legyen berendezve. A nem szénfűtésre berendezett épületet tehát a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye megilleti. (2) Azt, hogy a fűtőberendezés hazai szénnel vagy széntermékkel való fűtésre alkalmas, köteles a háztulajdonos központi, illetőleg lakásfűtésnél hatósági bizonyítvánnyal igazolni. A kályháknál, konyhatakaréktűzhelyeknél és fürdőszobakályháknál azonban általában elegendő a gyári típust pontosan körülírni. Amennyiben vitás az, hogy a használt típus hazai szén vagy széntermék használatára is alkalmas-e, a háztulajdonos köteles a fűtőberendezésnek hazai szén vagy széntermék használatára való alkalmas voltát szakértői bizonyítvánnyal igazolni. (3) Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadása előtt az iratokat annak elbírálása végett, hogy az épület a megkívánt szépészeti követelményeknek és az előírt magasságnak megfelel-e, a Fővárosi Közmunkák Tanácsához hivatalból felterjeszteni köteles. (i) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (5) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. VI. A telkek nagyságát, illetőleg a beépítési mélységet korlátozó rendelkezések alól indokolt esetekben a pénzügyminiszter a Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára felmentvényt adhat. VII. (1) A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épület helyére emelt új épület egész terjedelmére és a házadó rendkívüli pótlékaira, valamint a községi pótadóra is kiterjed. (2) Az a körülmény, hogy ez a rendelet valamely területre nézve a rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezményét biztosítja, semmi tekintetben nem érinti az érvényben levő építésügyi szabályzat rendelkezéseit. Különösen nem ad jogalapot arra, hogy amennyiben az építésügyi szabályzat értelmében az itt felsorolt valamely területre nézve az építési engedély ki nem adható, az engedély kiadása ezen rendelet céljára való tekintettel követelhető legyen. (3) Ha valamely épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, úgy az még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek mindenben megfelel, csak a rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető. (4) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elvesztíti az épület, ha 30*
