Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

76 285. szám. felelő alkalmazásával fellebbezésnek van helye az ügyvédi kamarák országos bizottságához. A jelen törvénynek a felvételre, a törlésre, a nyilvántartásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései — kivéve a 45. §-ban, a 46. §. 1,, 2., 4. és 7. pontjában, a 47. §-ban, az 51—56. §-okban, az 57. §. 5., 10., II. és 12. pontjában, az 59. §-ban és a 61—63. §-okban foglalt rendelkezéseket — az ügyvédjelöltek tekintetében is megfelelően irányadók. 72. §. Az ügyvédjelöltek joggyakorlatát az ügyvédi kamara ellenőrzi, különösen az ügyvédjelöltet alkalmazó főnök aláírásával igazolt tevékenységi kimutatás, valamint az ügyvédjelölt magaviseletéről félévenkint előterjesztett jelentés alapján. 73. §. Nem számítható be a joggyakorlat idejébe az az idő, amelyet az ügyvédjelölt olyan ügyvédnél töltött el, akit a fegyelmi bíróság az ügyvédi gyakorlattól felfüggesztett vagy ismételten pénzbírságra ítélt. A részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. Az ügyvédjelölti gyakorlatnak az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges kellékeit és az ügyvédjelölti gyakorlat ellenőrzésének módját egyébként az igazságügyminiszter rendeletben szabályozza. 74. §. Az ügyvédjelölt helyettesítési meghatalmazás alapján és az abban meghatározott korlátok között főnöke helyett bíróság vagy más hatóság előtt eljárhat. A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság, a kir. ítélőtábla, a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszék előtt tárgyaláson az ügyvédjelölt helyettesként sem járhat el. III. fejezet. Az ügyvéd jogai és kötelességei. 75. §. Az ügyvédnek joga van az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkeszteni. Az előző bekezdés rendelkezése nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a katonai büntetőbíráskodásban a terhelt, a sértett és a magánpanaszos képviseletére vonatkoznak. 76. §. Az ügyvéd akkor, amikor az ügyvédek névjegyzékébe először felveszik, az ügyvédi kamara választmánya előtt ügyvédi esküt tesz, amelynek szövege a következő : »Én . . . esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország Királyához (Kormányzójához) hű leszek ; ügyvédi tisztemben az ország törvényei, szokásai és egyéb jogszabályai értelmében híven, pontosan és lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen.« 77. §. Az ügyvéd köteles a képviselet elvállalása esetében a fél által közölt tényállást írásba foglalni s arról a félnek aláírásával ellátott másodpéldányt adni. Köteles az ügyben a fél által vele közölt tényállás alapján jogi véleményt nyilvánítani és jogi tanácsát a féllel írásban közölni. Köteles továbbá a felet tájékoztatni arról, hogy a képviselet ellátásáért járó munkadíj (96. §.), amennyiben a tényállás lényegében a valóságnak megfelel és az ellenérdekű fél sem hoz fel előre számításba nem vehető körülményt, — előreláthatólag mekkora összegű lenne. Az ügyvéd köteles az elvállalt ügyekben esküjéhez híven eljárni és a képviselt fél érdekében minden szükséges tennivalót lelkiismeretes pontossággal elvégezni. Köteles ügyfelét az ügy állásáról az ügyfél kívánságához képest, ennek hiányában legalább negyedéven kint értesíteni ; az ügyfél külön utasításait írásba foglalni, az ügyféllel aláíratni vagy kézjegyével elláttatni. Köteles az ügyvéd a képviselet céljából vele közölt vagy az általa képviselt ügyre vonatkozóan ügyvédi működése folytán egyébként tudomására