Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 77 jutó tényeket titokban tartani, kivéve, ha a fél vagy jogszabály rendelkezése a titoktartás kötelessége alól felmenti. 78. §. Az ügyvéd köteles minden ügyben szabályszerű ügyvédi könyveket (feljegyzési könyv, főkönyv) vezetni, amelyekben az ügyben végzett minden cselekményét, kiadását, az ügyféltől vagy az ügyre vonatkozóan mástól bármily címen felvett pénzt vagy más értéket fel kell tüntetni. 79. §. Az ügyvéd köteles az egyes ügyekben kezeihez jutott pénzt vagy egyéb értéket híven őrizni, az ügyféltől átvett pénzről vagy egyéb értékről nyugtát adni. Ha az ügyfél részére pénz vagy egyéb érték folyik be kezeihez, köteles erről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni és köteles a pénzt vagy egyéb értéket az ügyfél utasítása szerint kiszolgáltatni. Ez a rendelkezés nem érinti az ügyvédet megillető megtartási jogot (102. §.) 80. §. Az ügyvéd köteles az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet illető egyéb iratokat híven megőrizni, az átvételről az ügyfél kívánságára átvételi elismervényt adni és az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése vagy megvonása után, —• amennyiben bírósági vagy hatósági irathoz nem csatolták —* az ügyfél kívánságára, rendszerint eredetiben, kiszolgáltatni. Az iratok kiszolgáltatását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető ügyvédi díjat és költséget nem fizették meg. 81. §. Az ügyvéd nem köteles kiszolgáltatni a fogalmazványait, a tény vázlatot (77. §. első bekezdés), a meghatalmazást, a fél utasításait tartalmazó iratokat és a megbízás teljesítéséhez szükséges egyéb segédiratokat, továbbá az ügyre vonatkozóan hozzá intézett leveleket, valamint az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és egyéb igazoló iratokat, a fél kérelmére azonban köteles ezekről a másolási költség megtérítése ellenében másolatot adni. Ha az ügyfél az iratot nem veszi át attól a naptól számított harminc nap alatt, amelyen az ügyvéd az irat kiszolgáltatását felajánlotta, az ügyvéd az iratot az ügyfél vagy jogutódja költségére és veszélyére bíróságnál vagy kir. közjegyzőnél leteheti. Az említett határidő eltelte után az ügyvéd csak szándékosságért vagy súlyos gondatlanságért felel. 82. §. Tilos az ügyvédnek nyilvánvalóan jogtalan vagy alaptalan igény érvényesítésére vállalkoznia, az ügyfelet nyilvánvalóan alaptalan per vitelére felszólítania, avagy az ügyfél részére szükségtelen vagy alaptalan beadványt készítene; tilos valamely ügy vitelére nyilvánosan vagy közvetítők útján vagy erre irányuló felhívás nélkül ajánlkoznia. Tilos olyan ügy vitelére vállalkoznia, amely meggyőződése vagy az ügyfél határozott kijelentése szerint jogszabály rendelkezésének vagy más jogának kijátszására vagy bíróság vagy más hatóság törvényes intézkedésének meghiúsítására irányul; tilos a képviseletére bízott ügy vagy per tárgyát a maga részére megszereznie. Munkadíjnak (96. §.) a pertárgy értékéhez mért arányban meghatározását nem lehet a pertárgy megszerzésének tekintenie. 83. §. Tilos az ügyvédnek a reá bízott ügyben időszaki lap vagy más sajtótermék részére a családi életet érintő vagy valakinek jóhírnevét veszélyeztető értesítést adnia, vagy az elvállalt vagy az azzal kapcsolatos büntető ügyben a feljelentésről, nyomozásról vagy vizsgálatról időszaki lap vagy más sajtótermék részére közlést tennie. Ez a tilalom az ügyben szereplő személyek nevének közlése nélkül tudományos célra történő közlésre nem vonatkozik. Tilos az ügyvédnek fiókirodát tartania. 84. §. Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedőket is képviselni (pártfogó ügyvéd). A pártfogó ügyvéd kirendelésére