Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-353. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról

410 353. szám. alá, vagy az aláírás éppen hamisnak bizonyult, addig ez a törvényjavaslat csak abban az esetben ad lehetőséget a pótlásra, ha a törlés több ajánlásban való részvétel miatt történt. Ez a szigorúbb rendelkezés azért indokolt, mert ha az ajánlók számát ennyire lényegesen leszállítottuk, akkor joggal el lehet várni, hogy ezt a kevés számú ajánlót a pártok az előírt kellékeknek megfelelően lelkiismeretesen kiválasszák. A több ajánlásban való részvétel esetén azonban a pótlást azért kell megengedni, hogy ezáltal egyes pártoknak egymás ellen irányuló esetleges visszaéléseit orvosolni lehessen. A pótlásra szánt időt változatlanul hagytam, úgy, amint azt az alaptörvény előírta. A 6. §-hoz. A szakasz (i) bekezdése az ajánlás komolyságát kívánja fokozni. Az a körülmény ugyanis, hogy az elfogadott ajánlási ívek ajánlói a jelöltet a kir. közjegyző vagy a kir. járásbíróság által hitelesített ajánlásukkal ajánlják, indokolttá teszi, hogy az ajánlókat úgy tekintsék, mint akik az ajánlott jelöltre már leszavaztak. A szakasz (2) bekezdése, amely a választási elnököt kötelezi arra, hogy a szóbanlevő száz ajánló nevét a szavazatszedő küldöttségek elnökeivel a szavazás megtörténte előtt közölje, az (1) bekezdés rendelkezésének természetes folyománya, ezért megokolásra nem szorul. A 7. §-hoz. Ez a szakasz a 3. §. (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban vétségnek nyilvánítja nemcsak azt a cselekményt, ha valaki tudva több ajánlási ívet ír alá, de azt a cselekményt is, ha valaki szándékosan közreműködik abban, hogy harmadik személy több ajánlási ívet írjon alá. Megállapítja egyben e cselekmények büntetőjogi következményeit is. A javaslatnak ezek a rendelkezései az 1925 : XXVI. t.-c. 162. §. (1) bekezdés 3. pontjában foglaltakkal szemben úgy a büntetési nem, mint a büntetési tétel szempontjából lényeges szigorítást jelentenek. Ezt az ajánlások terén a múltban jelentkezett visszásságok indokolják. Az 1925 : XXVI. törvénycikk hivatkozott szakasza ugyanis csak kihágásnak minősíti és 200 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni azt, aki a törvény tilalma ellenére két vagy több ajánlásban vesz részt. Az 1925 : XXVI. t.-c.-nek ez a szakasza különben tekintettel arra, hogy a javaslat 7. §-a csak tudva és szándékosan elkövetett tiltott cselekményhez fűz büntetőjogi következményeket, továbbra is hatályban marad azért, hogy azt továbbra is alkalmazni lehessen mindazokban az esetekben, amikor valaki gondatlanságból követett el olyan cselekményt, amelyet a javaslat 3. §-ának (1) bekezdése tilt. A 8. §-hoz. Ez a szakasz indokolást nem igényel. Az előadottak alapján kérem a t. Képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1936. évi december hó 18. napján. vitéz Kozma Miklós s. k., m. kir. bélügyminiszter.