Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

349. szám. 399 építésnek és mit kell épületnek tekinteni ; b) az építésre, valamint az épület használatbavételére jogosító, úgyszintén a telekfelosztási engedély kiadásáért szedhető díjakat; c) hogy milyen munkát kell építőiparossal végeztetni; d) az építési anyagok minőségét, méreteit, az építésnél meghatározott szerkezet vagy műszaki eljárás alkalmazását ; e) az építésnél és a használt épületeken meghatározott, berendezés alkalmazását és alkalmazásának módját; f) az épületek karbantartásának követelményeit, továbbá az emberek állandó tartózkodására használt helyiségek tekintetében támasztható követelményeket ; g) hogy közművel ellátott területen mennyiben kötelező a közmű bevezetése ; h) történelmi vagy művészi értékű épület és városrész védelme, továbbá városkép szépségének védelme érdekében a szükséges rendelkezéseket, ha azok külön szabály szerint más hatóság hatáskörébe nem tartoznak. (2) A belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően: a) a községeket arra kötelezheti, hogy beépítésre szánt területüket jelöljék meg; b) a városrendezési terv alá nem vont utak mentén az építést az utak állapotának és a forgalom biztonságának védelmére szükséges mértékben korlátozhatja; c) az önkormányzati testületeket műszaki közegek alkalmazására kötelezheti. (3) Az építésrendészetnek az e törvény rendelkezésein és a miniszter rendeletén felül a helyi viszonyok szerint szükséges szabályait Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott építésügyi szabályzat, más törvényhatósági jogú városban és megyei városban az illető város által alkotott szabályrendelet, kis- és nagyközségben a vármegye által alkotott szabályrendelet állapítja meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az építésügyi szabályzatot Budapest székesfőváros polgármesterének meghallgatása után állapítja meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott építésügyi szabályzat — amennyiben maga a szabályzat hosszabb határidőt nem állapít meg — a Budapesti Közlönyben közzététel napjától számított harmincadik napon lép hatályba. 23. .§. (1) Az iparügyi miniszter rendeleti úton megállapíthatja: a) hogy mely jelentősebb építkezéseknél kell különleges szakértőt alkalmazni, hogy középület építésénél menynyiben kell tervpályázatot tartani; b) az építési munka ipari végzésének szabályait, valamint azt, hogy az 1922 : XII. és az 1936: VII. törvénycikk rendelkezéseit az építési munkára mennyiben kell alkalmazni; c) az építési munka alvállalkozója által a munkából folyó an támasztott követelés biztosítása céljából szükséges közigazgatási természetű rendelkezéseket ; d) hogy az égési termékektől mentesítésre szoruló területen milyen fűtési mód és tüzelési rendszer alkalmazása kötelező. (2) Ha valamelyik ipartestület az 1932 : VIII. törvénycikk szerint megállapított feladatát az építőiparok körében nem tudja megfelelően ellátni, az iparügyi miniszter az ipartestület működési területén az említett feladat ellátását más ipartestületre bízhatja. (3) E törvénynek, valamint az ennek alapján alkotott jogszabályoknak az építésügyre vonatkozó rendelkezéseit a honvédelmi célt szolgáló épületekre csak annyiban kell alkalmazni, amenynyiben ezt a belügyminiszter az iparügyi és a honvédelmi miniszterrel egyetértően elrendeli.